A magyarországi nagyvállalatok árbevételi rangsorát évek óta toronymagasan vezető Mol a dobogó második fokára szorult. A HVG első, 2000. évi toplistájának megjelenése óta mindeddig kirobbanthatatlanul az első helyen tanyázó olajcég árbevétele másfél évtizeden át rendre három–ötször akkora volt, mint amennyit a General Electric magyar cége hozott össze. Most fordult a kocka, az amerikai világvállalat magyarországi érdekeltsége 10 százalékkal nagyobb 2015-ös árbevételről adott számot, mint az olajcég.

A magyar GE-cég tevékenységének legfontosabb része már régen nem a hagyományos lámpagyártás. Az új évezred első évében kezdődött Veresegyházon a turbinaalkatrészek előállítása, ami már egy jó évtizede is a GE Hungary árbevételének nagyobb részét adta. Ezt is gyorsan túlnőtte azonban az a bevétel, ami a General Electric más, a világ legkülönbözőbb pontjain működő üzemeiben gyártott energetikai berendezések 2007-ben – nyilván adóoptimalizálási okokból – a magyar cégleányra bízott értékesítéséből származik.

A tavalyi év pedig újabb egzotikumokat hozott a vállalat életében. Történt ugyanis, hogy novemberben a nagy General Electric felvásárolta a francia Alstom Svájcból irányított energetikai üzletágát. Ezután, meglepő húzással, a GE Hungary megvette a svájci szerzeményt az Alstom-ügyletet lebonyolító hollandiai cégrokonától. Ideiglenesen nála állomásozó svájci leányára aztán a magyar GE ripsz-ropsz ráruházta turbinavásárló ügyfélkörét és azokat a kereskedelmi jogokat, amelyek őt a korábbi években naggyá tették, majd pedig – már piaci áron – eladta a céget ugyanannak a holland cégnek, amelytől ugyanaznap – még potom pénzért – megvásárolta. A GE Hungary és magyarországi holdingcége, a GE Infrastructure CEE mesés tavalyi árbevételének legfőbb tétele az a 2,36 ezermilliárd (!) forint, amit az így továbbpasszolt kereskedelmi jogok ellenértékeként könyvelt el.

A GE mostani előrerukkolásához azonban a Mol gyengélkedése is kellett. Szegény „magyar multit” az ág is húzta: a Brent típusú kőolaj átlagos hordónkénti ára egy év alatt majdnem megfeleződött, a 2014-es 99-ről 52,3 dollárra esett. Ehhez képest nem is tűnik rossz eredménynek, hogy a Mol árbevétele csak 14 százalékkal lett kevesebb. Ez a relatív siker azonban nem kis részben a társaság beszámolójában csak szőrmentén említett „kivételes árréskörnyezetnek” köszönhető. Magyarán: a bekerülési és az eladási ár közötti különbség növekedésének, aminek a tankoló autósok nyilván sokkal kevésbé örültek, mint a Mol befektetői. A magyarországi kutaknál árult 95-ös benzin átlagos ára, fittyet hányva a világpiaci zuhanásra, mindössze 12 százalékkal csökkent, az előző évi 408-ról literenként 358 forintra.

A legnagyobb növekedés – persze a GE üstökösszerű felívelésén kívül – a két nagy magyarországi autógyártó nevéhez fűződik. A győri Audi és a kecskeméti Mercedes egy év alatt 274, illetve 180 milliárd forinttal tudta növelni az árbevételét, de jó évet zárt az esztergomi Suzuki is, amely 134 milliárd forinttal múlta felül egy évvel korábbi önmagát. Százmilliárd forintnál nagyobb növekedést produkált a Wizz Air, valamint a francia érdekeltségű GDF Suez Földgázkereskedelmi Kft. is. A hat növekedési rekorder által elért együttesen 3,74 ezermilliárd forintos növekmény gyakorlatilag kizárólag – 99,7 százalékban – az exportból származik, és ez az arány még az unortodox módon növekvő GE nélkül is 99 százalék fölött van.

A legtöbb alkalmazottal működő társaságok listáját az OTP Bank Nyrt. vezeti, noha igen távol van attól, hogy ő legyen a legnagyobb hazai foglalkoztató. A látszólagos ellentmondásnak az a feloldása, hogy a pénzintézetnél dolgozó 38 ezer ember háromnegyedét az Európa tizenegy országában működő külföldi OTP-leányok foglalkoztatják. A legnagyobb magyarországi munkaadó a MÁV-csoport.

A legnagyobb adózott eredményről számot adó társaságok rangsorának, kiugró árbevétele alapján korántsem meglepő módon, szintén a GE holdingcége áll az élén. Adózott nyeresége egymagában több mint duplája annak, amennyit a rangsorban szereplő többi 49 cég együttesen összehozott. A GE-cég nyereségét tekintélyes, 541 milliárd forintos adófizetési kötelezettség terheli. Talán az egy nap alatt lezavart holland–magyar–holland cégadásvételt is éppen az magyarázza, hogy azok a vállalatok, amelyek előző évi nyereségüket legalább hatszorosára növelik, egy – micsoda véletlen: éppen tavaly nyár óta élő – magyarországi szabály szerint ráérnek utólag, részletekben megfizetni a nyereségadójukat. Lehet, hogy ezért a kedvezményért már érdemes volt az amerikai világcég máshol, másból keletkezett nyereségének egy részét Magyarországra „exportálni”. Hiszen ami itt extra nyereség, az az ügyletben érintett holland GE-leánynál, amely otthon nyilván nem számíthat efféle adózási előnyre, a nyereséget – és ezzel a nyereségadót is – csökkentő extra költség.

A másik négy – az export, a foglalkoztatottak száma, a nyereség, valamint a tőke szerinti – toplista és a teljes elemzés a HVG hetilap e héten megjelent számában olvasható.