Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Scaphoideus titanus egyetlen nap alatt avanzsált közellenséggé: november 15-én országos hír lett abból, hogy az ártalmatlannak tűnő ízeltlábú miatt „zár alá került a Badacsony”. Az alapinformáció a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján jelent meg, s a közleményre – „A teljes Badacsony-hegy zárlat alá kerül a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt” – ugrott a sajtó.
Senki nem vitatja, hogy az aranysárga szőlőbaj tényleg komoly veszélyt jelent. Azt azonban nem értik a szőlősgazdák, hogy egy három éve tartó, alapvetően növényvédelmi kérdésből miért kellett szenzációt kreálni – írja a legfrissebb HVG. A kontinensen alig másfél évtizede megjelent amerikai kabócáról kiderült, hogy ideális hordozója és továbbfertőzője a kórokozónak.
A fertőzést kizárólag ez a kis élőlény terjeszti, tehát például ollóval vagy porzással nem lehet egyik növényről a másikra átvinni a baktériumot, s az emberre sem jelent veszélyt a beteg felület érintése.
| A Francia- és Olaszország felől Európát meghódítani igyekvő szőlőkabócák első példányai a szerb határ közelében magukra hagyott szőlőkből – avagy a Szlovéniában nem túl eredményesen kezelt probléma következményeként – érkeztek Magyarországra. A kifejlett példányként is csupán 4–6 milliméteres rovarok első egyedeit 2006-ban regisztrálták Zalában. A klímaváltozás hatására élőhelyét északra áttevő kabóca gyorsan terjedt: öt évvel később már Szlovákiában is felbukkant. Befogott rovarokon a betegséget 2013 augusztusában azonosították először. A növényvédelmi felügyelők azóta több helyen is találtak fertőzött kabócát, szőlőbetegséget azonban egyelőre csak néhány helyen bizonyítottak. Két héttel a Badacsony hírbe hozása előtt az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma felbukkanását a villányi és a soproni borvidéken is jelezte a Nébih, de ez akkor visszhangtalan maradt. |
A szőlősárgaság nem gyógyítható, terjedését csak a fertőzött tőke kivágásával és megsemmisítésével lehet megakadályozni. Az elhagyott szőlőtelkek azonban akár az egész hegyoldalt tönkretehetik. A területről tilos szaporítóanyagokat kivinni – ez is három éve előírás. „Nem azokkal a gazdákkal van probléma, akik ebből élnek. Azokkal a területekkel van gond, ahol a szőlő elvadult, magára hagyták. Erre kell tudni megfelelően reagálni” – magyarázza Bakó Ambrus borász.
A kizárólag vásárolt szőlőből dolgozó szakember négy-öt éve szembesült a kabócák okozta veszéllyel, az ellenük való védekezés szerinte ma már a legtöbb helyen a fokozott növényvédelmi rutin része. „Permetezni kell, sokféle szer van, amivel vissza lehet szorítani a kabócákat” – magyarázza a borász.
A frissen módosított bortörvény rendezi, kinek miből kell az esetleges tőkekivágásokat finanszíroznia. A szeptember óta készülő részletes borstratégiában pedig már az is benne van, hogy a hegyközségeknek 2018-ig fel kell mérniük a nem művelt területeket, és az egy éve elhanyagolt szőlőbirtokok tulajdonosait felszólíthatják, majd kivágathatják a beteg tőkéket – a gazdák kontójára. Ha pedig bekövetkezne a legrosszabb, és egész ültetvényeket kellene újratelepíteni, ahhoz uniós támogatást is igénybe lehetne venni. Arról azonban nem esett szó, hogy a pánik okozta károkért a Nébih vagy más vállal-e felelősséget – a hivatal mindenesetre utólag is úgy véli: nem hibázott.
