Magyar döner

Zeki Korkut alig múlt húszéves, amikor feleségével és kislányával útra kelt Magyarországra. A törökországi kurd férfi a katonai behívó elől menekült el, és azért esett a választása Budapestre, mert egyik unokatestvére már itt élt. Azóta három testvére is követte, szüleik viszont még mindig Isztambulban élnek. Korkuték a 300–400 fős magyarországi kurd közösség tagjai, pontos létszámukat épp annyira nehéz megbecsülni, mint az összes Törökországból érkezőét. Pedig rejtőzködéssel nem lehet őket vádolni: az itt élő néhány ezer török közül sokan üzemeltetnek éttermet, vagy kereskednek. Szőnyeggel, ruhákkal, burkolatokkal – vagy, mint Zeki Korkut, vegyesboltot nyitottak. Igaz, az ő pesti, Népszínház utcai üzlete, amely a legnagyobb ezek közül, már inkább szupermarketnek nevezhető. A Troyába nemcsak a környék etnikailag is vegyes képet mutató lakói és a magyarországi törökök járnak, hanem arabok, afgánok, azeriek, irániak is. Számos nagykövetségről és étteremből vásárolnak be nála, köztük van a környékbeli zsidó étterem tulaja is – büszkélkedik.

A tulajdonos már egy újabb, budai üzlet nyitását szervezi, pedig a Troya feltöltése sem a legegyszerűbb feladat: a Törökországból érkező fűszerek, konzervek, tejtermékek néha fennakadnak a vámon, sokszor egyszerűbb, ha ausztriai nagykereskedőtől vásárolnak. A hentespult is több megoldandó feladatot tartogat: az iszlám szabályok szerinti húsfeldolgozáshoz külön vágóhídra van szükség. Zeki Korkut szerint ezt volt egyszerűbb megoldani, bár tervezik, hogy saját vágóhidat nyitnak, mert van kereslet a halal termékekre. A nagyobb fejfájást a munkaerőhiány okozza: Magyarországon nem talál megfelelő hentest, akit pedig Törökországból hozott volna, annak elutasították a vízumkérelmét.

A törökök vízummentessége egyelőre utópia – a márciusi uniós ígéretek sem szóltak munkavállalási célú beutazási engedélyről –, ráadásul a vendégmunkásokat a munkaerőhiány ellenére még mindig nem fogadják szívesen Magyarországon. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2015-ben mindössze 150 török dolgozott egyéni munkavállalói engedéllyel vagy itteni cég által bejelentve.

Bár több kísérletet is tett a magyar kormány, hogy török nagybefektetőket csábítson az országba, eddig nem ért el áttörést. A Törökországból érkezett működőtőke-állomány a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014 végén 22,4 millió dolláros volt, a teljes tőkeimporthoz viszonyítva még ezrelékben sem mérhető. A KSH 2013-ban 49 török vállalatot tartott számon, amelyek nagyjából ezer embernek adtak munkát. A dolgozók felét a ferihegyi repülőtér földi kiszolgálója, a Celebi Ground Handling foglalkoztatja, és több mint százan dolgoznak a 2013-ban alapított Ekol Logisticsnál. A cégek jellemzően a szolgáltatóiparban működnek, a legnagyobb kivétel a makói Duna-Döner Kft., amely gyroshoz – törökül dönerhez – való húst készít. Ez az üzletág részben a nyugat-európai felvevőpiacnak köszönhetően virágzik Magyarországon. Több cég – például a kiskunhalasi Halasi Kebpro – foglalkozik ezzel, amelynek árbevétele eléri a százmillió forintot, ám e vállalkozások többsége nem török, hanem német vagy osztrák társtulajdonossal működik.

A török befektetők hiánya nem politikai okokkal magyarázható. Magyarországon korábban mintha átnéztek volna, mert túl távoli a Balkánon terjeszkedni óhajtó vállalkozók számára, és túl közeli a Nyugat-Európában, főleg német nyelvterületen szerencsét próbálók szempontjából – véli Rév András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara török tagozatának az elnöke. Viszont a külkereskedelmi forgalomban a mérleg tartósan magyar többletet mutat, holott – mint Rév fogalmaz – Törökországban voltaképpen mindent gyártanak, nincs olyan termék, amit elfogadható minőségben és olcsón ne lehetne megtalálni.

Ami a jövőt illeti, kérdés, hogy a Törökországban is érzékelhető terrorizmus és a közelmúltbeli puccskísérlet, valamint az azt követő leszámolás milyen hatással lesz a befektetőkre. A terrorizmus hatása abban már mindenképpen érződik, hogy jelentősen visszaesett a turizmus. Az idei első félévben a magyar beutazók száma 45 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mivel a terroristák már olyan közkedvelt helyeket is célba vettek, mint Isztambul. A júliusi puccskísérlet után elindult politikai folyamatok hatását szakértők szerint nehéz megjósolni, ám egyelőre nem hallani külföldi cégek távozási terveiről, sem az ankarai vezetés multiellenes megnyilvánulásairól. Gyorsan véget ért az orosz bojkott is, amelyet tavaly novemberben egy török területre tévedt orosz vadászgép lelövése miatt hirdettek meg az ottani zöldségekre és gyümölcsökre. Olyannyira, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 9-én Szentpéterváron tárgyal, hogy elsimítsa a fennmaradt konfliktusokat.

A török zöldségnek Magyarországon is van piaca, igaz, többnyire nem közvetlenül, hanem Nyugat-Európa érintésével kerül a hazai polcokra. A magyarázat egyszerű: a magyar kereskedők túl kicsik ahhoz, hogy ott termeltessenek, inkább olasz, spanyol vagy osztrák nagykereskedőktől vásárolják fel a termékeket. A Troya vezetője is gyakori vendég az Ausztriában működő nagykereskedelmi cégekben, igaz, a friss zöldségek egy részét igyekszik közvetlenül Törökországból behozni.

A magyar külügyi tárca is arra törekszik, hogy az export minél nagyobb hányadát tegyék ki a mezőgazdasági termékek. A marhák kivitele 2010 után nagy csinnadrattával indult el, ami érezhető növekedést hozott az élőállat-kivitelben, ám 2014-re gyakorlatilag leállt, miután a törökök a kéknyelv-fertőzés miatt kitiltották a szállítmányokat. Többszöri kényszerszünet után június közepe óta engedélyezik újból a marhaexportot. A kivitel több mint kétharmadát azonban nem az agrárium adja, hanem a nagy nemzetközi cégek magyarországi üzemeinek termékei, elsősorban a személyautók. A kormányzat diplomáciai úton próbál erősíteni: míg korábban egy gazdasági diplomata képviselte Magyarországot, ma négyen látják el ezt a feladatot. Az exportálni kívánó kis- és középvállalkozások számára pedig 212 millió dolláros hitelkeretet nyitott az Eximbank, amely tavaly novemberben – a hasonló profilú orosz bank után másodikként – kirendeltséget avatott Törökországban. A kormányzati cél a két ország közötti külkereskedelmi forgalom megduplázása volna, de ez még nagyon messze van.

GYÜKERI MERCÉDESZ