szerző:
hvg.hu

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek.

A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.

A gyártók és a forgalmazók előrelátásának köszönhetően már a szabály augusztus elsejei hatálybalépése előtt is találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek első ránézésre még emlékeztetnek a valódi termékre, ám nevükben már nem. Találtunk rudacskákat, pálcikát, szeletet, jellemzően a legolcsóbb termékek között. És vurslit (így!) is, bár ez az elnevezés például évek létezik, nem a mostani szigorítás hozta elő.

©

Ezeknél a felvágottaknál tudhatjuk tehát: ha nem is veszélyesek az egészségre, ám összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyv egy évvel ezelőtt elfogadott előírásainak. Nézzük, melyek ezek:

  • A máj, májas, májkrém néven forgalmazott termékeknél 25 százalékos az elvárt májtartalom. Ha ezt nem éri el, „húskészítmény …% májtartalommal” néven kell árulni.
  • A májpástétomnak legalább 35 százalék májat kell tartalmaznia, kivéve, ha csirke vagy vízi szárnyas (például liba) mája az alapanyag, mert akkor 50 százalék az elvárt szint.
  • A felvágottak esetében a minimális hústartalom 50 százalék.
  • 40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia a virslinek.
  • A krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nő, akárcsak a szafaládé esetében, amely eddig nem is szerepelt az Élelmiszerkönyvben.
  • A Zala felvágott hústartalmának el kell érnie a 60 százalékot.
  • A sütni való kolbásznak legalább 65 százaléknyi húst kell tartalmaznia.

Nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM), de a felvágottak, a virsli, a párizsi, a krinolin, a szafaládé, a zalai és a nyári turista készítésénél is felhasználható, ám legfeljebb a tömeg 10 százalékát érheti el (a hústartalmon felül).

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mechanikai szeparálás az élelmiszergyártás legszebb pillanatait idézné fel – már ha bárki azt gondolta volna, hogy a felvágottak a sertések, baromfik legértékesebb részéből készülnek. Az elkészítésük mindenesetre nem túl biztató: a hús leválasztása után a maradékot egy nagy nyomású szűrőn nyomják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszövetet.

©

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy emberi fogyasztásra mennyire alkalmas ez a pasztaszerű termék. Igazán veszélyesnek csupán a marhából készült MSM-t ítélték, mivel a fejtéskor a pépbe kerülő csontpor a kergemarhakór kórokozójával lehet fertőzött, ám valódi minőséget aligha várhatunk a homogén, de a húson kívül ínakat, gerincvelőt, zsírt is tartalmazó terméktől.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke szerint nem annyira rossz a helyzet: a mechanikailag szeparált hús minősége kicsit rosszabb, mint a színhús, ám még így is értékes alapanyag – mondta a hvg.hu-nak. A legfontosabb különbség talán az, hogy a bekeveredő csontportól kicsit magasabb a kalciumtartalma. Ha viszont nem használják fel, értékes alapanyag megy veszendőbe – ez Éder Tamás szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló kezdeményezésekkel is szembemegy.

A szakember szerint az intézkedés hozzájárulhat az átlagos minőség javulásához. Azt is hozzátette azonban: az számít majd igazán, hogy a hatóságok mennyire tudják betartatni a szigorú szabályokat. Ha ez nem történik meg, az éppen a silány minőségű importtermékek gyártóinak kedvezhet, amelyek már eddig is komoly árversenybe hajszolták a magyar cégeket. Éder Tamás szkeptikus ezzel kapcsolatban: az ellenőrzéshez ugyanis bonyolult laborvizsgálatok elvégzése szükséges, míg a magyar gyártóknál a termelés során is ellenőrizhetnek, ami sokkal egyszerűbb.

©

Természetesen volt már arra példa, hogy a hatóság importterméket vont ki a forgalomból, mert az nem felelt meg még a minimumkövetelményeknek sem. A Nébih tavaly novemberben egy lengyel gyártmányú baromfivirslit vetetett le a polcokról, miután kiderült, hús helyett leginkább MSM-et tartalmazott, valódi hústartalma pedig mindössze 18 százalékos volt, holott már eddig is 40 százalék volt az elvárt minimum.

Elméletben azonban a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis a fogyasztó el tudja dönteni, hogy hajlandó többet fizetni például egy virsliért, vagy beéri az olcsóbb – és mostantól más néven is futó – hasonló termékkel. Ezek aligha fognak eltűnni a boltokból – véli a Hússzövetség elnöke. Mint fogalmazott:

az olcsó hústermékekre van igény, erről nem lehet megfeledkezni az EU harmadik legszegényebb országában.

Azt persze aligha gondolhatja bárki, hogy a hústartalom növelése után a felvágott egyből magas minőséget képviselő termékké avanzsál. Ebben része van annak is, hogy például a virsli esetében a többi 49 százalékban találunk szóját, burgonyakeményítőt, színezőnek kármint, ízfokozókat, de még Euchema-moszatot, guargumit és növényi rostokat is – sovány vigasz, hogy mindezeket leolvashatjuk a címkéről is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dercsényi Dávid Itthon

A nagy párizsis svindli – Gyónt nekünk egy mélytorok a húsiparból

A húsipar ma már egyre inkább a hús kreatív helyettesítéséről szól, laboratóriumi pepecselésről, mérnöki munkáról. Mindezt elősegíti az élelmiszer-ipari szabályozás, az adópolitika, az iparági beruházások évtizedes elmaradása – és azok a fogyasztói igények, amelyek egyszerre trükkök nélkül nem teljesülhetnének. Cserében viszont rágjuk az ízfokozott, húspépes szóját.

Szomorkodhat Farkas Flórián, elvesztették a többségüket

Szomorkodhat Farkas Flórián, elvesztették a többségüket

Húsz éve jött ki magyarul az első Harry Potter-kötet

Húsz éve jött ki magyarul az első Harry Potter-kötet

Videón az új rekord: 136 km/h-val repült az "Igazi Vasember"

Videón az új rekord: 136 km/h-val repült az "Igazi Vasember"

Felesége miatt nem bukott meg Rogán Antal

Felesége miatt nem bukott meg Rogán Antal

Mi lesz így Cecília bámulatos üzleti sikereivel és mi marad Rogán Antalnak?

Mi lesz így Cecília bámulatos üzleti sikereivel és mi marad Rogán Antalnak?

Szövegértésben átlag alatt, számolásban átlag felett vannak a magyarok

Szövegértésben átlag alatt, számolásban átlag felett vannak a magyarok