#élelmiszerkönyv










Fantázianeveken bukhat el a kenyérreform

Más, rostokban gazdagabb lenne a kenyér az agrártárca rendelettervezete szerint. Miközben sokan a sótlan kenyértől tartanak, az albán pékek fütyörészve sütik tovább a bucikat és a vekniket – sokszor kétes származású alapanyagokból. A szigorításokat ugyanis egyszerűen ki lehet játszani. Amúgy pedig nem ártana inkább a mindennapi kenyérbe kerülő élesztők és adalékanyagok brutális mennyiségét korlátozni.


Tudni kéne, mi van a virsliben

Nem a virslivel van baj, hanem az annak látszó termékekkel, a húsiparra is jellemző kiskapukkal, a rudacskákkal és bizonyos felvágottakkal, mondja Keleti Zsolt, a Sága Foods Zrt. vezérigazgatója. Beszélt arról, hogy látják ők a húsok rákkeltő hatásáról szóló WHO-jelentés, a menzareformot, illetve az áfacsalások hatását. És kiderül, mikor álltak legközelebb a bukáshoz.


Vége a mócsing és a húspép rémuralmának?

Radikálisan rajzolná át a párizsitól a sült kolbászon át a májkrémig a húsipari termékpalettát az új élelmiszerkönyv: több és jobb hús, több fehérje, kevesebb zsír és só. Megnéztük, minek inthetünk korántsem könnyes búcsút, és milyen kihívás vár a magyar húsiparra.



A nagy párizsis svindli – Gyónt nekünk egy mélytorok a húsiparból

A húsipar ma már egyre inkább a hús kreatív helyettesítéséről szól, laboratóriumi pepecselésről, mérnöki munkáról. Mindezt elősegíti az élelmiszer-ipari szabályozás, az adópolitika, az iparági beruházások évtizedes elmaradása – és azok a fogyasztói igények, amelyek egyszerre trükkök nélkül nem teljesülhetnének. Cserében viszont rágjuk az ízfokozott, húspépes szóját.


A lekvár és a szörp is bekerült az élelmiszerkönyvbe

A méz után elkészült a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott lekvár és szörp termékkategória szabályozása is, részeként annak a kétszintű szabályozásnak, amellyel a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítja a Magyar Élelmiszerkönyvet.