Florida egyre több magyarnak a paradicsom

Már nemcsak befektetésként vásárolnak Floridában luxuslakásokat a magyarok, mind többen ki is költöznek az óceánparti felhőkarcolókba, például azért, hogy a gyerekeik kint tanulhassanak. Az amerikai ingatlanbiznisz legális adóelkerülésre is alkalmas.

  • G. Tóth Ilda G. Tóth Ilda
Florida egyre több magyarnak a paradicsom

Üvegfalú lift viszi majd fel a lakástulajdonosok autóit az épülő miami Porsche Design Tower 56. emeleti garázsaiba. Itt van a legalsó szintje az 1600 négyzetméteres, négyszintes penthouse-nak is, amelyhez egyebek között hat és fél fürdőszoba, négy lakosztály, két medence és négy garázs tartozik. A felhőkarcoló közös használatú szimulátorszobájában a világ szinte valamennyi autópályáját tesztelhetik a lakók, sőt beleélhetik magukat egy igazi őserdei vadászatba is. S ha szükséges, a borhűtőt is liften küldik fel a lakásba a recepciósok. Mindez listaáron egy közepes méretű magyarországi stadionnal azonos összegbe, 32 millió dollárba, azaz 9 milliárd forintba kerül. Ezen a csillagászati árszinten nemcsak az első számú célpontnak számító latin-amerikaiak, hanem a magyarok körében is megnőtt az érdeklődés a floridai óceánparton gombamód szaporodó luxuslakások iránt.

Több mint száz magyar jelentkezett az amerikai alapítású Prestige Sapphire cég novemberi budapesti bemutatkozásakor valamelyik floridai, illetve dél-spanyolországi tengerparti luxusapartmanba lakónak. „Míg korábban 99 százalékban befektetésnek vásárolták az ingatlanokat, egyre többen ki is költöznének” – mondta a budapesti megnyitón Czibere Ilona cégtulajdonos. A korábban a Mitropa & Co. Kft. színeiben külföldi ingatlanokkal kereskedő ügyvédnő a 2008-as válság után visszavonult, miután cége erősen megszenvedte a pénzügyi krízist. Az ingatlanárak mostani felfutásával azonban ismét megjelent az amerikai ingatlanpiac hazai képviselőjeként.

A Porsche Design Towert – csakúgy, mint a Miami Sunny Isles Beach városrészében árult több másik ingatlant – az amerikai Dezer Development építi, Donald Trump amerikai elnök korábbi üzlettársának, Gil Dezernek a cége. A floridai óceánfronton ma is több ingatlanjukat Trump neve fémjelzi: ott sorakozik egymás után a Trump International, a Trump Palace, a Trump Royale, Trump Towerből pedig több is van. Ezek ma hotelként működnek ugyan, ám a bennük lévő apartmanok egy része még mindig eladó. Tulajdonosaik jellemzően nem töltik ott az egész évet, távollétükben az ingatlanbrókerek segítenek a bérbeadásban. A Trump Royale apartmanjainak egyötöde például orosz tulajdonban van, nagyjából ilyen arányban vettek lakást az épületben argentinok, valamivel kevesebben kolumbiaiak, mexikóiak és kanadaiak – a néhány tucatnyi magyar a 6 százalékos egyéb kategóriában szerepel.

A Trump International Miamiban. Vonzó távlatok
Trump International

„Szombatonként lángost és babgulyást árul a helyi magyar pék, a gyerekekkel pedig a templomba járunk a magyar nyelvet gyakorolni” – mondja Funtek Anita, aki pár éve lakik a Sunny Isles Beach egyik felhőkarcolójában, és mellesleg maga is ingatlankereskedelemmel foglalkozik. A korábban kisebb hotelekkel szegélyezett óceánfronti szakaszt szinte teljesen letarolták a fejlesztők. Nagyjából három tucat új felhőkarcoló épül a helyükre, amelyekben a 70-80 négyzetméteres lakásokat már nagyjából 120 millió forintért meg lehet venni. Ezért az effajta épületekben megszokott közös bortárolót, szivarszobát és saját éttermeket is használhatják – persze kizárólagosan – a lakástulajdonosok. Akik meglehetősen széles körből kerülnek ki: Miamiban a lakosság nagyjából 52 százaléka betelepülő. „Legalább 40-50 magyar család él a környéken, ők jellemzően az utóbbi tíz évben költöztek ki” – tapasztalta Funtek Anita.

Aki komolyan érdeklődik a Dezer Development ingatlanjai iránt, azt sokszor meg is hívja a cég egy személyes találkozásra, az útiköltségét és a néhány napos kint tartózkodását fizetve, mindez mégsem jár kötelező vásárlással. A legtöbben még az év vége előtt szeretnék nyélbe ütni az üzletet – e mögött nyilván az is állhat, hogy gyorsan el akarják rejteni a vagyonukat. Sokan érdeklődnek például az Armani Casa nevű komplexum iránt, amelynek enteriőrjét az olasz dizájner tervezte, de népszerű a Hyde Resort is, amelynek alsó húsz emelete hotelként funkcionál, míg a felső húsz otthonként.

Az USA adótörvényei alapján a külföldi ingatlantulajdonosok 30 százalék átalányadót volnának kötelesek fizetni bruttó bérleti bevételeik után, ám ez elkerülhető adóbesorolás-módosítással, így valójában ritkán keletkezik adófizetési kötelezettség. Magánszemélyeknél az első 4 ezer dollár adómentes, ráadásul az adóalapból levonható az amortizáció, illetve szinte minden, az ingatlannal kapcsolatos költség, a takarítástól a közüzemi díjakon át a bérleti hirdetések áráig. „Bizonyos esetekben még a kiutazás árával is csökkenthető a fizetési kötelezettség” – mondja Szafrics Imre, az Imworld Services adótanácsadó cég alapítója. Abban megoszlik a hazai adószakértők véleménye, hogy az effajta jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon; egy biztos, adózni itthon már nem kell utána.

Stabil befektetés a New York-i ingatlankiadás is – mutat rá Goldberger Péter ügyvéd, aki sok éve az amerikai városban praktizál. „Egy 30-40 négyzetméteres manhattani lakásért 2 ezer dollár bérleti díjat el lehet kérni” – fűzi hozzá. „A magyarok azonban manapság inkább Floridát választják, a jó megközelítés, illetve az állandó napsütés miatt” – mondja Goldberger, aki szerint leginkább azért szaporodtak meg Amerikában a magyar ingatlantulajdonosok, mert a tengerentúlon is szeretnének megjelenni a cégükkel. Főként a technológiai startupok alapítói választják otthonuknak egy időre például Miamit, már csak azért is, hogy a gyermekeik legalább néhány évet amerikai iskolában tanulhassanak. „Ha nem befektetési céllal vásárol valaki, már bevándorlásként kell kezelni az esetet” – hangsúlyozza Goldberger. Ilyenkor aligha elég a 90 napra megszerezhető nyaralóvízum. „Sokan kérnek tanulóvízumot kiskorú, iskolás gyermekeiknek, amelyhez a szülők kísérőként igényelhetnek turistavízumot” – magyarázza a szakember. Persze viszonylag ritka, hogy ezek a szülők aztán nem dolgoznak valahol, bár arra meglehetősen kevés az esély, hogy kint alkalmazottként találnak jól fizető munkát. „Művészek, sportolók vagy a saját területükön kiemelkedő tekintélynek számító szakemberek pedig speciális vízumot kaphatnak, ha megfelelnek az előírásoknak. Nem kell ehhez Beyoncénak vagy Pelének lenni” – mondja az ügyvéd, aki büszke rá, hogy egy pálinkafőző-mestert is sikerült ilyen vízummal kijuttatnia Pennsylvaniába. A legtöbben azonban vélhetően az úgynevezett EB-5-ös befektetői vízumot igénylik: félmillió dolláros befektetéssel – legalább tíz amerikai állampolgárságú dolgozónak új munkahelyet teremtve – szabadon élhetnek, dolgozhatnak és vonulhatnak majd nyugdíjba a zöldkártyával az Egyesült Államok területén.

A cikk a HVG 2017/48. számában jelent meg.