Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Győr-Moson-Sopron megyében élők 12 százalékának nem Magyarországon van a munkahelye – írta meg a G7. A portál a KSH mikrocenzusát szemlézte, ebből pedig kiderült: 2016-ban a nyugati megyéből 25 ezer ember járt át napi szinten a határ osztrák vagy szlovák oldalára dolgozni.
Nem is csoda, hogy a Győr-Moson-Sopron megyeiek kapják az országban a második legmagasabb fizetéseket, aminél jobban csak a budapestiek keresnek. Az egyik legalacsonyabb, 1,5 százalékos munkanélküliséget is ebben a megyében mérték.
Az adatokból az is kiderül: míg 2011-ben az egész országból csak 27 ezren ingáztak a magyarországi lakás és a külföldi munkahelyük között napi szinten, 2016-ra ez a szám 72 ezerre nőtt. Az összes ingázó harmada Győr-Moson-Sopron megyében lakik. De a második legtöbb ingázót adó megye is nyugat-dunántúli: Vas megyéből 7500-an mennek át naponta Ausztriába. A lista harmadik helyén Budapest áll, igaz, a közel kétmillió budapestiből naponta alig ötezren járnak át a határon túlra dolgozni. A legkevesebb ingázót Nógrád megyében találták, ott mindössze 861 ember él, aki a határ szlovák oldalán talált volna munkát.
Az új osztrák kormány épp a múlt héten döntött úgy: az Ausztriában járulékokat fizetőt magyarok és más kelet-európaiak kevesebb pénzt kapnak családtámogatásként, mint osztrák kollégáik, ha a gyerekük nem él Ausztriában. A külföldre utalt családi pótlék tekintetében a magyarok vezetik a listát, összesen 38 895 magyar kiskorú után fizetett Ausztria. Azt pedig már mi is bemutattuk, hogy a belső migráció is nagy a nyugati határnál: az ország szegényebb részeiből tömegesen költöznek át az emberek oda, hogy elvégezzék a munkákat, amiket az Ausztriában vagy Szlovákiában dolgozók már nem vállalnának.
