Az ÖVP–FPÖ-kormány két pártja a migráció elutasításán túl két dologban versenyez egymással: melyiket kedveli jobban Orbán Viktor, és melyik kedveli kevésbé a kelet-európai munkavállalókat, köztük a magyarokat. Sebastian Kurz kancellár és helyettese, Heinz-Christian Strache a kampányban még azon vitázott, melyiküket hívná meg hamarabb Budapestre a magyar kormányfő. A két politikus mostani tárgyalásain is a Magyarországon lakó magyar polgárok vannak terítéken, csak most 39 ezer fiatalkorú.

Az új osztrák kormány a Der Standard információi szerint megállapodott abban, hogy új indexálással csökkenteni fogják a külföldön élő gyerekek után járó családi pótlék összegét. Márpedig 2016-ban az osztrák állam 80 millió eurót utalt ezen a jogcímen Magyarországon élő gyerekek után. Ez azt jelenti, hogy az Ausztriában járulékokat fizetőt magyarok (és más kelet-európaiak) kevesebb pénzt kapnak vissza családtámogatásként, mint osztrák kollégáik, ha a gyerekük nem él Ausztriában. (Az osztrák kollégáé élhet bárhol.)

A külföldre utalt családi pótlék tekintetében a magyarok vezetik a listát, összesen 38 895 magyar kiskorú után fizetett Ausztria, a sorban Szlovákia a második, Lengyelország a harmadik. Az összkiadás 273 millió euró volt, amelyet a mihamarabb elfogadni szándékozott törvénnyel visszanyesnének. A spórolás 114 milliót hozna Ausztriának, vagyis 40 százalékos veszteséggel számolhatnak a magyar családok. A bécsi költségvetés kiadási oldalának két ezrelékét sem éri el a megtakarítás.

Brüsszelből azt ígérik, megvizsgálják, hogy a szabályozás nem sérti-e az unió szerződéseit. Kurzék mindenesetre azt szeretnék, ha az ő tervezett szabályozásukat a többi tagállam is átvenné.

A hét idegen nyelven, köztük alapszinten magyarul is beszélő Karin Kneissl új osztrák külügyminiszter kutyáival a leibnitzi Seggau-kastélyban tartott kormányülés szünetében

MTI/EPA/Florian Wieser