Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az ESMA korábban vitában állt az önkormányzattal, de a mostani pályázat elbírálásakor már szent volt a béke.
Garancsi István cége, az ESMA Zrt. nyeri a főváros reklámpiaci pályázatát – írja az önkormányzat jövő heti ülésének előterjesztése alapján az Mfor. A kiírás a fővárosi önkormányzat, valamint a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) tulajdonában lévő oszlopokra vonatkozott, de a közgyűlés döntése csak a fővárosi vagyonkezelőhöz tartozó tárgyakat érinti, a többiről a cégek ügyvezetésének, igazgatóságának kell határozatot hozniuk.
A portál emlékeztet: korábban elmérgesedett a viszony a nagyvállalkozó és a fővárosi önkormányzat között, miután a Városháza szerint az ESMA egy időben jogtalanul jutott bevételhez az úgynevezett elefántfüles reklámtáblák kihelyezésével. A vita végül azzal zárult, hogy Garancsiék büntetést fizettek a fővárosnak a BDK-nak és a BKK-nak, ám nagyon nem rázta meg a céget a bírság: összesen 132 millió forintból megúszta a cég, hogy közel 3 évig ingyen hirdetett. Ezzel elhárult az akadálya annak is, hogy pályázatot lehessen kiírni a közúti közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítására.
Az első pályázatot a TQ reklám Stúdió Kft. adta be, a második jelentkező az ESMA Zrt. volt. A TQ 245 forint plusz áfa napidíjat, éves díjként nettó 60 millió forintot vállalt volna. Az ESMA 250 forint napidíjra és szintén 60 milliós éves díjra tett ajánlatot. A fővárosi vagyonkezelő ez alapján Garancsi cégét javasolja győztesnek.
(via Mfor)
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.