Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Döbbenetes eredményre jutott a főváros abban a vizsgálatban, amelyet még augusztus végén indított annak feltárására, miként fordulhatott elő, hogy az Orbán Viktorral baráti kapcsolatban álló Garancsi István hirdetőcége a főváros engedélye vagy hozzájárulása nélkül két évig ingyen reklámozott a budapesti villanyoszlopokon.
Hogy az elefántfülnek is nevezett oszlopreklámra szakosodott ESMA így tett, az amúgy mintegy mellékszálként derült ki Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek nyár végén benyújtott javaslatából, amely sürgette, hogy a „jelentős hirdetői kereslet” miatt írjanak ki pályázatot a főváros tulajdonában lévő, Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) által üzemeltetett villanyoszlopok reklámcélú hasznosítására, de előtte számoljanak el a céggel, mintegy utólag rendezve az említett exlex helyzetet.
Fazekas István
A DK-s Gy. Németh Erzsébet azonban nem elégedett meg a „rendezéssel”, hanem városházi vizsgálatot is követelt. A majd három hónapig húzódó procedúrára végére most került pont: a főváros honlapjára csütörtökön feltöltött dokumentumok szerint pedig senki nem vétett az ügyben, a miniszterelnök barátjának cége azért használhatta ingyen a villanyoszlopokat, mert zavaros volt a jogszabályi környezet. Ergo: a fővárosi önkormányzat nem tudta eldönteni, hogy a hatályos törvények és rendeletek alapján kell-e az Esmától díjat szednie vagy nem.
Érdek, érvényesítés
A szabályozás kétségkívül sokszor változott a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta – mindannyiszor a párt, illetve a kormány politikai és üzleti érdekei szerint: 2012-ben például, amikor az Orbán Viktorral és a Fidesszel még nagy barátságban lévő Simicska Lajos Mahírját meglehetősen zavarták az elefántfüles oszlophirdetésekben utazó spanyol–magyar ESMA cég reklámjai, egyik napról a másikra balesetveszélyesnek kiáltották ki, illetve a lex-ESMA-ként elhíresült módosítással betiltották azokat.
Az ESMA ezek után gyakorlatilag csődbe ment, mígnem 2015 áprilisában – alig két hónappal az emlékezetes G-nap után – a miniszterelnökkel közismerten jó viszont ápoló Garancsi István kivásárolta spanyolokat, és megvette a már masszívan veszteséges céget. Nem kellett sokat várni, hogy a Fidesz kezdeményezze a reklámtilalom feloldását, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázott, hogy mégsem olyan veszélyesek a villanyoszlopos táblák, mint hitték.
De még mindig nincs vége: 2015 végén egy újabb módosítással bevezették az úgynevezett tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz kategóriáját, amely definíciója szerint olyan, szolgáltatás, kulturális vagy idegenforgalmi tevékenység helyét megjelölő jelzés, amely segíti annak megtalálását. Értsd: ugyanolyan reklámtábla, mint a többi, csak egy nyíllal mutatja, hogy merre van a hirdetett bankfiók, bolt, üzlet, szálloda satöbbi. Kihelyezésük (már ami az engedélyeket illeti) viszont egyszerűbb, mint a hagyományos elefántfüleké, ráadásul nem ütköznek a Simicska cégek hirdetéseinek ellehetetlenítésére hozott, illetve hozandó településkép-védelmi rendeletekbe, mondván a „közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek” minősülnek, és így – az ugyanolyan, csak nyíl nélküli reklámokkal szemben – nem rontják a városképet.
Kár, térítés
A most zárult „vizsgálat” szerint Garancsi cége nemcsak 2015 nyara és decembere között nem fizetett az elefántfülekért, de 2012 júniusa és 2013 májusa között (tehát a tilalom hatályba lépése után) jogszerűtlenül kint hagyta őket, illetve a 2015 decembere után kitett új típusú, „tájékozódást segítő” táblái után sem rótt le semmilyen terhet a mai napig.
MTI / Czeglédi Zsolt
Túl nagy bírság azért – nem kell aggódni – nem jár az elmaradásokért, a friss előterjesztés szerint a főváros peren kívüli eljárásban egyezne meg az ESMA-val. Eszerint az elmaradt időszakok után a Garancsi-cégnek 42 + 4,53 millió forintot kell a fővárosnak fizetnie, míg a BDK és BKK tulajdonában lévő oszlopok után 2,55, illetve 82,56 millió forintot és kamatait. Ez azt jelenti, hogy az ESMA mindösszesen 132 millió forintból megússza, hogy közel 3 évig ingyen hirdetett.
A szám már csak azért is érdekes, mert a vizsgálattal egyidejűleg a két főpolgármester-helyettes benyújtotta a cikk elején említett oszlophasznosítási pályázat tervezett kiírását is, amely egyszeri évi hatvanmillió forintos alapdíj mellett oszloponként további minimálisan 245 Ft+áfa haszonbérleti díj és 100 Ft+áfa/nap elhelyezési díjat vár a pályázat győztesétől, ami 1000 használatba adandó oszloppal számolva is legalább 185 millió forint évente, pedig ennek valószínűleg a sokszorosáról lesz szó.
A kiírás szerint mellesleg afelől sem lehet kétség, hogy ki lesz a pályázat győztese: az előírt referenciák között több más mellett ugyanis előírná a főváros, hogy „a jelentkező legalább 1000 darab közvilágítási és/vagy villanyoszlopra, áramszolgáltatói környezetben elvégzett reklámcélú vagy tájékoztatási célú, útbaigazító reklámeszköz elhelyezés szerelési munka igazolásával rendelkezzek a 2015-2017 időszak vonatkozásában”.
A kitétel nemcsak azért arcpirító, mert az ESMA közismerten gyakorlatilag egyeduralkodó a hazai elefántfülpiacon, hanem mert 2015-17 között is kizárólag az ő hirdetései lógtak a budapesti villanyoszlopokon – ám, mint tudjuk, jogszerűtlenül.
