Interpolos akciókkal kapcsoltak le 7 ezer liter alkoholt

„Az ismeretlen helyről származó, gyanúsan olcsó ételek és italok megvásárlása és elfogyasztása egészségkárosodást okozhat, ezért ezeket kerülni kell. Ezzel a szemlélettel megelőzhető, hogy a jövőben megismétlődjenek a közelmúltban történt alkoholmérgezéses esetek” – ismertette Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője.

A Nébih csalások, hamisítások felderítésére szakosodott szervezeti egysége összesen 16 esetet tárt fel az akcióban. Az intézkedéssel érintett termékek mennyisége meghaladta a 71 tonnát, a bírságok és eljárási költségek teljes összege pedig több mint 28 millió forint volt. Több esetben akadt probléma hústermékeket előállító üzemekben. Januárban például egy Baranya megyei charolais szarvasmarha termékeket előállító egységben kellett intézkednie a Nébih ellenőreinek, ahol végül csaknem 1 tonna hús forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint annak megsemmisítését rendelte el a hatóság.

Szintén többször tapasztaltak szabálytalanságot a méztermékek piacán az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök. Többek között tavaly decemberben, előzetes adatgyűjtés révén, többszöri – mintavétellel egybekötött – hatósági vizsgálatot végeztek egy Bács-Kiskun megyei méztermelőnél a Nébih szakemberei. Az ellenőrzéseken kiderült, hogy 13 hordónyi (kb. 2200 kg) összsúlyú tétel eredete nem volt igazolható, de idegen cukorral hamisított mézet is találtak a termelőnél.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a Tárki 2009 óta évente végez országos felmérést a magyar lakosság vásárlási szokásairól a hamis termékek megítélését vizsgálva. A tavalyi adatokból kiderült, hogy a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacokon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne a szabályosan forgalmazott termékeknél.