Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ez egy országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki.
2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikor-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi: Mekkora támogatáshoz jutottak a 2014-2020-as költségvetési időszakban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások?.
Kiderült:
Nyár elején írtunk arról, hogy önti a pénzt a kormány a kisvállalkozások külpiacra lépésébe, csakhogy a cégek ennek ellenére is nehezen kapnak hitelt. Pályázni csak azok a cégek tudnak, amelyek több éve eredményesen gazdálkodnak, és több alkalmazottjuk is van. Visszatartó erő az is, hogy a hitelek zöme utófinanszírozott.
Ma Magyarországon több mint egymillió kkv működik, nagy részük mikro- és kisvállalkozás, a GDP több mint felét termelik, és csaknem 4 millió embernek adnak munkát.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.