szerző:
Fokasz Oresztész
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.

A sietség nyereség – tartja a közmondás, és ehhez tartja magát a kormány is, legalábbis akkor, amikor szívének kedves beruházásokról van szó. Erre utal, hogy a népi bölcsességeket előszeretettel idéző Orbán Viktor miniszterelnöki aláírása már ott díszeleg azokon a minap kihirdetett rendeleteken, amelyekkel annyi stadion, sportközpont és multifunkciós csarnok építését pörgette fel, hogy azt még felsorolni is hosszadalmas lenne. A gyorsítást különféle közigazgatási hatósági ügyek kiemelt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításával kívánja elérni a kormány. Ennek következtében ugyanis például bizonyos engedélyeket, szakvéleményeket nem kell beszerezni, illetve figyelembe venni, eljárási határidők rövidülnek le – egyáltalán: jelentősen egyszerűsödik a fejlesztések lebonyolítása.

Bizonyos esetekben érthető, sőt üdvözlendő a kormányzati türelmetlenség. Elsősorban a régóta ígért tornatermek és tanuszodák tekintetében, amelyek kivételesen nem a profi sportolókat segítenék a versenyekre való felkészülésben, hanem gyerekek számára teremtenének lehetőséget az egészséges mozgásra. A Budapesten rendezendő Európai Maccabi Játékokig pedig alig több mint fél év van hátra, némi kapkodás tehát ez esetben is indokolt. A feladat valóban kezd az illetékesek körmére égni, ezért a kormány további csaknem 3 milliárd forinttal támogatta meg a rendezést. A pénzt az eseménnyel kapcsolatos infrastrukturális beruházások büdzséjéből veszik el, mert immár teljesen reménytelen, hogy azok a beruházások időre elkészüljenek, vagyis új – meglévő – helyszínt kellett keresni a játékoknak.

Küzdő sport

Az infrastrukturális beruházások mellett egyes sportági szövetségek munkáját is botrányok övezik az utóbbi időben. Pedig őket is bőkezűen dotálja az Orbán-kormány: a Magyar Teniszszövetség például hetvenszer annyi állami támogatást – 2,76 milliárd forintot – kapott tavaly, mint 2012-ben. További 1,7 milliárd érkezett nemzetközi versenyek rendezésére, amelyekhez ideiglenes stadionokat kellett építeni, mert nincs az országban megfelelő létesítmény.

Davis Kupa Magyarország - Csehország osztályozó a Lurdy-ház parkolójában felállított teniszpályán 2018. szeptember 14-én.
©

 Ezt oldotta volna meg a 10 milliárd forintos margitszigeti stadion, amit azonban Tarlós István főpolgármester megvétózott. Ilyen előzmények után tette közzé nyílt levelét Fucsovics Márton, a legmagasabban rangsorolt magyar férfi teniszező, amelyben jelezte: nem érzi, hogy őt és társait megbecsülné a szövetség. Csatlakozott hozzá a párosban világranglista-harmadik Babos Tímea, és edzője, Sávolt Attila is beszállt a szervezettel a nyilvánosság előtt zajló vitába, az elköltött pénzekről érdeklődve. A gyanús ügyek miatt az egyik tagszervezet fel is jelentette a szövetséget, az ügyészség nyomozást rendelt el. A két teniszcsillag bejelentette: amíg nem lesz változás a vezetésben, nem működnek együtt a szövetséggel. Babos egy februári budapesti torna helyett Dubaiban teniszezik majd, Fucsovics pedig a Davis Kupa-szereplést lebegteti.
Az Erdei Zsolt vezette Magyar Ökölvívó Szakszövetségnél (MÖSZ) az augusztusban a Duna Arénában megrendezett ifjúsági boksz-vb egekig szálló költségei miatt robbant ki balhé, a torna ugyanis a tervezett 427 millió helyett 821 millió forintba került. A szövetség büdzséjében 348 milliós lyuk tátong, és 210 milliós tartozása van, pedig az állam 290 millióval szállt be a rendezésbe. Az elnökség vizsgálatot kezdeményezett, amely megállapította: nem volt megfelelő az esemény előkészítése, a hatás- és felelősségi körök tisztázatlansága pedig megteremtette a „kontrollálatlan pénzköltés” lehetőségét, a közpénzzel való visszaélés esélyét. A MÖSZ ellenőrző testülete emiatt szakhatósági vizsgálatot javasolt, és felkérte az elnököt, hogy a teljes dokumentációt adja át az ügyészségnek, amely majd dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény.

A Magyar Síszövetségnél egy, a vezetőség fejlesztési elképzeléseivel és a források elosztásával elégedetlen, tehetséges ifjú sízőket nevelő család ügye nyomán kaptak nyilvánosságot a belső problémák. Szőllős Barnabás, Szőllős Benjámin és Szőllős Noa, a Nivelco SE tagjai 2017-ben nem az Országos Sportegészségügyi Intézet, hanem a Sportkórház egyik orvosa, egyben a szövetség keretorvosa által kiállított igazolással versenyeztek, amit először elfogadott a magyar szövetség, majd a bajnokság után visszakozott. Külön pikantériája az ügynek, hogy Barnabás és Benjámin lesiklásban meg is nyerte a bajnokságot. A fivéreket kilenc hónapra, apjukat, Pétert, egyesületük vezetőjét két évre eltiltották, klubjukat egy évre kizárták a szövetségből. Egyesek szerint azért született ennyire szigorú döntés, mert Szőllős Péter szeretett volna betekinteni a szövetség könyvelésébe. Ezt nem engedték meg neki, ahogy az alapszabályt és az elnökségi határozatokat sem találta a honlapon, mire az ügyészséghez fordult. Ezt követően történt az eltiltás. A Szőllős testvérek végül országot váltottak, immár izraeli színekben versenyeznek. Eközben néhány havonta váltogatták egymást a szövetségi elnökök is. Legutóbb – szeptemberben – a Fővárosi Törvényszéknek kellett kimondania, hogy az elnök Miklós Edit alpesi síző.

HORN ANDREA

A rendezés jogát 2015-ben nyerte el Budapest, a kormány pedig több mint 30 milliárd forintot különített el a lebonyolításra. Az eredeti tervek szerint a Kerepesi úton, az MTK stadionja és az Aréna Pláza között létesítendő sportparkban tartották volna az európai zsidó közösség nemzetközi sporteseményét, ám az erre kiírt közbeszerzési pályázat kétszer is eredménytelenül zárult. Még az első kapavágásoknál sem tart a projekt, noha több pályára, csarnokra, uszodára is szükség lenne, valamint parkolóra, edzőtermekre, irodákra. Mindebből jelen állás szerint 2020-ig – vagy inkább 2021-ig – semmi nem lesz. Pedig ha hinni lehet Deutsch Tamásnak, a szervező MTK elnökének, ez lesz minden idők legnagyobb magyarországi felnőtt-multisportrendezvénye, összesen több ezer látogatóval. Hogy ők hoppon ne maradjanak, a minap arról született döntés, hogy a sportpark helyett a Ludovika lesz a központi helyszín.

A Hajós Alfréd Sportuszoda
©

 De a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, valamint a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái is fontos szerephez jutnak.

A férfi kézilabdázók 2022-es magyarországi Európa-bajnokságához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések egyelőre csak egy kormánybiztost kaptak, ám a következő évre még komolyabb tervei vannak Budapestnek. 2023-ban ugyanis atlétikai világbajnokságot rendez a város, amit a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után a harmadik legnagyobb presztízsű globális sporteseményként tartanak számon. Még a vizes-világbajnokságnál is nagyobb presztízsűként. A rendezés jogának elnyerése így komoly diadal – másfelől viszont óriási kockázata van a költségek elszállásának. Emlékezetes: a 2017-es budapesti vizes-vb minden képzeletet felülmúló mértékben drágult, a 2013-as eredeti koncepcióban szereplő 14 milliárd forint helyett végül a 133 milliárdot is meghaladta a végösszeg. Innen nézve legalábbis nyugtalanító, hogy az atlétikai vb lebonyolítására már első nekifutásra is 31,5 milliárd forintos költségvetést hagyott jóvá a nemzetközi szövetség. Úgy meg pláne, ha figyelembe vesszük, hogy ebbe semmiféle infrastrukturális beruházásra költött pénz nem értendő bele – márpedig a Soroksári-Duna-ág mellett egy teljesen új, negyvenezer férőhelyes stadion épül az esemény tiszteletére. Csak az ennek helyet adó telek több mint 16 milliárd forintba került, a létesítmény tervezése pedig csaknem 5 milliárdba. A tervet egyébként ugyanaz a cég – a Napur Architect Építészeti Iroda – készítette, amelyik a Duna Arénáét. A tavalyi vizes-vb fő helyszíne nem is úgy épült meg, ahogy a látványterveken szerepelt, viszont az Orbán Viktor jó barátjának, őt luxusgépen focimeccsekre reptető Garancsi Istvánnak az érdekkörébe tartozó Market Zrt.-nek 46 milliárd forint bevételt jelentett a kivitelezés.

©

Pedig a Duna Aréna nem negyven-, hanem mindössze tizenkétezer férőhelyes volt a világbajnokság ideje alatt – azóta a lelátóknak nagyjából a felét elbontották. Hasonló sors vár egyébként a 2023-as atlétikai stadionra is: a tervek szerint a vb után tizenötezresre zsugorodik. Viszont – az uszodával ellentétben, amit a Dagály alapjain alakítottak ki – ez az első csavartól az utolsóig új épület lesz. A kivitelező kiléte még nem ismert, ahogy az sem, hogy mennyibe fog kerülni a létesítmény, de a százmilliárdos nagyságrend egyáltalán nem kizárt. És akkor még a szinte borítékolható menet közbeni drágulással kalkulálni sem próbáltunk. Ehhez a 2014-ben indult Nemzeti stadionfejlesztési program nyújthat segítséget, melynek keretében számos futballaréna épül(t) vagy újul(t) meg. A Vasas, az MTK és a Garancsihoz tartozó Mol-Vidi (korábban Videoton) otthonának ára is milliárdokkal nőtt. Labdarúgással összefüggő létesítményfejlesztésekre 2014-ben még kevesebb mint 4 milliárd, 2017-ben azonban már csaknem 15 milliárd forintot fordítottak az adófizetők az éves költségvetések zárszámadása szerint. A jövőre elkészülő Puskás Ferenc Stadion az eredetileg tervezett – Orbán Viktor által sokallt – 100 helyett 190 milliárdba kerülhet. A projektek környékén rendre ismerős nevekbe botlunk: fő- vagy alvállalkozóként jelennek meg Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy például Paár Attila cégei. Nekik megéri.

Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Középkategóriás televízió csúcstechnológiával: itt a Philips új fejlesztése, a The One

Középkategóriás televízió csúcstechnológiával: itt a Philips új fejlesztése, a The One

Három gyerek maradt árván a hétfői, M3-ason történt tragédia után

Három gyerek maradt árván a hétfői, M3-ason történt tragédia után

Egy időre Pápára költöztetik a Gripeneket

Egy időre Pápára költöztetik a Gripeneket

"Ma egyszerűen nem sikerült semmi" - csalódott nyilatkozatok a vb-kiesés után

"Ma egyszerűen nem sikerült semmi" - csalódott nyilatkozatok a vb-kiesés után

Videó: Sétáló pár törte le brahiból a Margit híd kőkeresztjeit

Videó: Sétáló pár törte le brahiból a Margit híd kőkeresztjeit