A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Hiába a sok milliárd forintos orosz-magyar üzlet, a kistulajdonosok miatt akár el is bukhat az egész – írja a 24.hu. Ahogy azt a hvg.hu is megírta, a magyar kormány még egy májusi határozattal versenyeztetés nélkül az orosz Transmashholdingot jelölte ki arra, hogy megvegye a MÁV és a magyar állam közös tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavítót. A Transmashholding az a cég, amelynek leányvállalata gyártotta és újította fel a 3-as metró szerelvényeit.
A Dunakeszi Járműjavító 90 százaléka állami tulajdonban van, tíz százalékát viszont kistulajdonosok birtokolják. Tehát hiába írtak alá a 24.hu értesülései szerint karácsony előtt az eladásról szóló megállapodást az állami tulajdonosok, a kistulajdonosokkal még meg kellene egyezni.
Vagy nem. Hiszen múlt kedden a Dunakeszi Járműjavító Kft. közgyűlésén az állam kezdeményezte a társasági szerződés módosítását. A lépés általános felzúdulást keltett a kistulajdonosok között, akik le is szavazták a módosítást – ahhoz ugyanis teljes körű beleegyezés kellett volna, tehát a szavazatok 100 százaléka. A kistulajdonosoknak vétójoga van, és a 24.hu szerint éppen ezt a vétójogot szüntetné meg a módosítás. A lap szerint a vétójog elvétele az üzletkötés egyik feltétele is.
Az MRP-szervezet (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyik vezetője, Gyetván András a lapnak elmondta, hogy a dolgozóknak alapvetően két, a vonatkozó jogszabályokban rögzített elvárása van az eladással kapcsolatban.
Az egyik, hogy
az állami többségi tulajdonú társaság eladásakor kedvezményes tulajdonszerzést kell felajánlani a dolgozóknak;
ezt ki lehet váltani azzal, hogy a befektető szerződéses kötelezettséget vállal a dolgozók további foglalkoztatására, helyzetük javítására.
Ilyesmiről viszont sem a kistulajdonosokat, sem a gyárban működő szakszervezeteket nem tájékoztatták. Mindez azt jelenti, hogy a gyár eladása a tulajdonos dolgozóknak annyi bevételt sem jelentene, amennyit a törvény biztosítana, és a vétójogukat is elveszítenék. Ezzel kapcsolatos aggályaikat jelezték az illetékeseknek.
A kistulajdonosokat az is aggaszthatja, hogy a korábbi nagy megrendelőjük, a Stadler is bejelentkezett vevőként tavaly novemberben, ám az orosz-magyar megállapodás kizárja ezt az üzletet. Ráadásul, ha orosz tulajdonba kerül a cég, akkor a Stadler-üzletekről is lemondhatnak a dolgozók, hiszen az egyik legnagyobb vetélytársról van szó. A dolgozók pedig “nem tartják jó cserének egy embargós ország cégére lecserélni az EU-s megrendelőt” – írja a 24.hu.
