Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Tíz banknál tartott vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank arról, hogy a jogszabályban rögzített határidőben és megfelelő tartalommal küldik-e meg a fogyasztóknak a szerződéskötést követő tájékoztatásokat.
A vizsgálatok mind a tíz intézmény esetében hiányosságokat tártak fel.
Az egyik leggyakoribb hiányosság az, hogy ha az ügyfél kéri, az egyedi kimutatást akkor sem adják ki 90 napon belül. Szintén problémás azoknak a tájékoztatása, akik előtörlesztést szeretnének. Emellett az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó tájékoztató aktualizálása és a betétekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás kapcsán is talált hibákat a jegybank.
A bankok „több, mint felénél” voltak olyan ügyfelek, akiket csak a jogszabályi határidőn túl értesítettek arról, hogy a törlesztési kötelezettségük elmaradása miatt a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbították az adataikat.
A fizetési számlák, valamint a hitelszerződések lezárását követően a pénzügyi intézményeknek 30 napon belül szükséges egyértelmű, közérthető és teljes körű kimutatást küldeniük. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése tekintetében mind a tíz vizsgált intézmény esetében hiányosságok adódtak.
Hogy pontosan melyik pénzintézet melyik szabálytalanságot követte el a felsoroltak közül, azt nem részletezték, csak a büntetési tételeket írták le. A legnagyobb, 9,5 millió forintos bírságot az OTP kapta, az MKB 8, a CIB és az Erste Bank 7,5-7,5 millió forintot fizethet. A Budapest Bankot 6,5, a Magnet Bankot és a Takarékbankot 5,5, a Raiffeisent 5, a Duna Takarék Bankot 4,9, az UniCredit Bankot pedig 4,8 millió forintra büntették.
