A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
9,5 százalékosra nőtt az infláció áprilisban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH részletes adatokat is bemutatott arról, hogy az egyes termékek ára miként nőtt.
A legrövidebb azt felsorolni, hogy mi nem drágult. A 141 termékcsoport közül, amelybe az összes árut, valamint szolgáltatást besorolják, három olyan volt, amely idén áprilisban olcsóbb lett, mint egy évvel korábban: a telefon- és internetdíjak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek, a helyi tömegközlekedés 3,7 százalékkal lett olcsóbb, a tankönyvek pedig 27,8 százalékkal.
Némi magyarázatra itt azért szükség van: a tömegközlekedés árait az ország több városában nézik, tehát ha sok helyen nem emelnek az áron és néhány városban csökkentik az árat, máris szép csökkenés látszik. A tankönyvek esetében pedig arról van szó, hogy az általános- és a középiskolai könyvek ingyenesek, nagyon kevés egyéb könyv maradt, amelynek az árcsökkenése ennyire látványos – a teljes inflációs kosárban már csak 0,003 százalékos súllyal szerepelnek a tankönyvek.
Természetesen sokkal látványosabb a lista arról, hogy mik drágultak nagyon. A legnagyobb, 42,1 százalékos áremelkedést éves szinten mérve ahogy hónapok óta mindig, úgy most is az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás elnevezésű csoportnál mérte a KSH, aminek világos az oka: tavaly áprilisban, amivel a mostani adatokat összehasonlítjuk, az ország nagy részén még ingyenes volt a parkolás.
Ezt leszámítva azonban piaci folyamatok látszanak a legjobban dráguló termékeknél. A lista második és tizenegyedik helye között csak élelmiszerek találhatók.
- Margarin: 38 százalék
- Húskonzerv: 30,1 százalék
- Száraz hüvelyesek: 30 százalék
- Baromfihús: 29,5 százalék
- Kenyér: 29,5 százalék
- Sajt: 28,9 százalék
- Marhahús: 28,4 százalék
- Tojás: 25,7 százalék
- Sertészsiradék: 25,5 százalék
Szintén 20 százalék fölött drágult a száraztészta (24,9), a belsőségek (22,5), a tejtermékek (a sajt nélkül 22,5), a vaj, vajkrém (20,7), és pontosan 20 százalékkal a péksütemények.
A húsz százaléknál jobban drágulók listájára a parkoláson kívül még egy olyan termékcsoport került fel, ami nem élelmiszer: a lakásjavító és lakáskarbantartó cikkek ára 25,3 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek ára amúgy átlagosan 15,6 százalékkal nőtt. Volt néhány tétel, ahol még nem 20–30 százalékos az áremelkedés: a sertéshús még mindig csak 9,6 százalékkal drágább, mint egy éve, a szalámi ára 6,8 százalékkal nőtt, a cukor és a csokoládé 4 százalék alatt drágult, a gyümölcslevek 4,8 százalékkal kerülnek többe, és még a fűszerek 10,5 százalékos drágulása is lejjebb húzza az átlagot.
Ha nem csak az ételeket nézzük, a 141 termékcsoport közül 66 olyan volt, amelynek az ára legalább 10 százalékkal nőtt egy év alatt.
Így már lassan az a kérdés vetődik fel, hogyhogy csak 9,5 százalék az infláció, ha ennyi minden húzta még annál is feljebb. A válasz erre az, hogy a szolgáltatások ára átlagosan csupán 6,3 százalékkal nőtt, a háztartási energia a rezsi nagy részének szinten tartása miatt mindössze 1,6 százalékkal drágább, mint egy éve, és a ruhák ára is csak 3,7 százalékkal nőtt. Ez a három csoport együtt több, mint a harmadát jelenti a teljes fogyasztói kosárnak, amelyből a KSH kiszámolja az inflációt.
