Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A 15 százalékos Erste-részesedést nem költségvetési szempontok miatt adják el, a pénzből a ferihegyi repülőteret vennék meg - erről beszélt a vg.hu-nak Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár.
Azt mondta, "most más területeken indokolt, hogy stratégiai jelentőségű tulajdont szerezzünk. Magyarország ugyanis turisztikai és üzleti célpontként, valamint a nyugati és keleti tőke találkozási pontjaként jelentős mértkében kívánja fejleszteni a logisztikai szektort, az ehhez szükséges infrastruktúrát, beleértve a légi közlekedést is. Azt látjuk, hogy a reptérben óriási lehetőségek vannak, amelyet ki kell használni."
Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, az Erste Csoport visszavásárolja magyarországi leányvállalata, az Erste Bank Hungary Zrt. (EBH) 15 százalékos részvényhányadát a magyar állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től. Az Erste 87,55 milliárd forintot fizet a pakettért, amit anno 2016-ban 38,9 milliárd forintért vett meg az állam. Az évek során az államnak kifizetett mintegy 20 milliárd forint osztalékkal együtt az állam így közel 69 milliárd forintot keres az üzleten.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már október elején, a Világgazdaság konferenciáján megpendítette, hogy Magyarország csomagban akar fizetni a Budapest Airportért, ami költségvetési forrásokat és a fejlesztési bank forrásait foglalná magában, valamit nem stratégiai eszközök eladásából befolyó pénzeket is.
A miniszter arról nem beszélt, hogy milyen eszközökön adna túl az állam, de azt mondta, a kormány várakozása szerint még az év vége előtt lezárulnak a reptér megvásárlásáról szóló tárgyalások. A Budapest Airport megvásárlásának részleteiről egyelőre hallgat a kormány, de korábbi értesülések szerint
az ár várhatóan 4 milliárd euró lesz.
Ezt az állam nem egyedül, hanem egy reptérüzemeltető céggel együtt fizetné ki, és Magyarország egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a maradék 49 százalékot vinné az üzemeltető társaság.
A Vsquare szeptember közepi hírlevele szerint
Orbán Viktor eredetileg kínai és katari partnereket szeretett volna bevonni a bizniszbe,
hogy állják a vételi ár nagyobb hányadát, de „nyugati nyomás" hatására arra kényszerült, hogy elvesse ezt az ötletet. Úgy tudni, a francia kormány közbenjárásával végül a szintén francia, Vinci Airports nevű cég lett az, mely beleegyezett, hogy a magyar állammal közösen vásárolja meg a Budapest Airportot.
Ha a vételár valóban a becsült összeg körül lesz, akkor ahhoz képest az Erste-pakett eladása csak csepp a tengerben: 4 milliárd euró fele is 755 milliárd forint.
A magyar kormány évek óta vissza akarja vásárolni a Budapest Airportot. 2021-ben már tett egy nem kötelező vételi ajánlatot a tulajdonosoknak, ezt a főtulajdonos német Avialliance akkor megerősítette a hvg.hu-nak. Akkor azt írták, a vételi ajánlatot nem ők kezdeményezték, de a tulajdonostársak érdekében és jogi okokból kötelesek értékelni minden ajánlatot. Mivel a kormány azóta sem vásárolta meg a Budapest Airportot, ezek szerint az ajánlat nem volt elég jó. Az Avialliance amúgy akkor is elkötelezettségét hangsúlyozta, illetve azt írták, „mélységesen remélik”, hogy a reptér befektetői maradhatnak.
Szeptember elején az Avialliance a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, miután a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására.
