Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán kiberbiztonsági koordinációs központ korlátozta a Telegram üzenetküldő platform használatát a kormányzati szerveknél, katonai alakulatoknál és a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítményekben – közölte az ukrán Nemzetbiztonsági és védelmi Tanács (RNBO).
„A fenyegetések minimalizálása érdekében született a döntés” – áll az RNBO indoklásában, hozzátéve, hogy a tilalom alól csak azok a személyek képeznek kivételt, akiknek a Telegram használata hivatalos feladataik részét képezi.
Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője szerint megalapozott bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáférhetnek a Telegram-felhasználók személyes levelezéséhez – még a törölt üzenetekhez is –, valamint személyes adataikhoz. Hangsúlyozta, hogy mindig is a szólásszabadság mellett állt, de a Telegram megbízhatóságával kapcsolatban felvetődött kérdéseknek nincs közük a szólásszabadsághoz, hanem ez nemzetbiztonsági probléma.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a vezérkar részéről hozzáfűzték, hogy a Telegramot az ellenség aktívan használja kibertámadásokra, adathalászatra és rosszindulatú programok terjesztésére, a felhasználók földrajzi helyének meghatározására, rakétacsapások célpontjainak korrigálására és hasonlókra.
