Litresits András egy sajtó-helyreigazítás elutasítása miatt tett panaszt, de Varga Réka tanácsa azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az ügyvéd hosszú idő óta a Nemzeti Választási Bizottság Magyar Szocialista Párt által delegált tagja, és sokszor képvisel bíróság előtt szocialista politikusokat vagy általuk támogatott közéleti szereplőket.

Gyakran látható az aláírása alkotmányjogi panaszok alatt is. Ezúttal azonban ő maga volt a panaszos: hiába kért helyreigazítást egy 2022-es Magyar Nemzet-cikk miatt, amely az MSZP tanácsadói megbízási szerződéseiről írva szerinte valótlan adatokat tartalmazott az ő egyik, közben megszűnt cégéről.

A lap nem közölte a helyreigazítást, a bíróságok pedig a Kúriáig bezárólag azzal utasították el az ügyvédet, hogy bár a cikk cégvezetőként megnevezte őt, de ebből nem következik, hogy a vállalkozásról tett állítások személy szerint őrá vonatkoznak. Ezért ő „alanyi jogosultsággal nem rendelkezik a kereset érvényesítésére”.

Litresits András ezt írta a panaszában: „a Kúria rögzítette, hogy név szerint szerepelek a perbeli cikkben (mivel ez ténykérdés), azt is rögzítette, hogy a cégem jogutód nélkül megszűnt, majd ennek ellenére eljut arra az abszurd, józan észbe ütköző, jó hírnevemet sértő következtetésre, hogy ’a keresetben sérelmezett közlés a felperest nem érinti’. Mégis hogyne érintene? Akkor miért szerepel 2 helyen is a nevem a cikkben???”

Az Ab Varga Réka vezette tanácsa szerint azonban mégiscsak arról van szó, hogy a panaszos „a sajtó-helyreigazítási pert olyan tényállítások miatt indította, amelyek az általa vezetett cég vonatkozásában relevánsak, rá mint magánszemélyre nézve azonban nem tartalmaztak megállapítást. A bíróságok azon jogértelmezése, mely szerint a sajtó-helyreigazítási per csak személyes sérelem miatt indítható, valamint annak megállapítása, hogy az indítványozó és az általa vezetett cég nem azonos jogalany, nem jelenti azt, hogy az értelmezés az Alaptörvénnyel ellentétes, önkényes vagy a hatályos jogot nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyó lenne, s ezért az alkotmányjogi panasz ezen elemének érdemi vizsgálatát megalapozná”.

Vagyis érdemi alkotmánybírósági határozat nincs, így helyreigazítás se lesz.