Az államtitkár üzeni, addig marad az árrésstop, amíg a multik nem értenek a szóból

Zsigó Róbert szerint a multik „elveszik” a családok és az idősek pénzét, és amíg „nem értik meg”, hogy ezt nem tehetik, addig marad az árrésstop. A kormány az élelmiszer-kiskereskedelemben 10 százalékos, a drogériáknál 15 százalékos árrést tart elfogadhatónak.

A kormány visszaadta a tizenharmadik havi nyugdíjat, az édesanyák személyijövedelemadó-mentesek lettek, lesznek, megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Az árrésstop intézkedést pedig azért vezették be, mert „nem szeretnék, ha ez a pénz extraprofit formájában a multikhoz vándorolna” – mondta Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára a közmédia műsorában.

Amíg a multinacionális cégek nem értik meg, hogy a családokra, az idősekre fordított pénzt ne vegyék el, addig az árrésstop intézkedést kénytelenek fenntartani

– mondta az államtitkár.

Az államtitkár kijelentéseivel kapcsolatban fontos leszögezni néhány dolgot:

  • A kereskedők nem „elveszik” a vásárlók pénzét, hanem a pénzért dolgokat értékesítenek feléjük. Ezt hívják úgynevezett kereskedelemnek. Pénz „elvétele” híján csak cserekereskedelem volna lehetséges.
  • Az árrés nem azonos a profittal (nyereséggel). Az árrés a beszerzési ár és az értékesítési ár különbsége, ebből kell a kereskedőnek kigazdálkodnia a működési és beruházási költségeket is (pl. rezsi, bérek, új eszközök stb.). Jelenleg a kiskereskedelemben nincs nyereség, a szektor összességében veszteséggel működik.
  • A kereskedők aligha fogják „megérteni”, hogy „ne vegyék el” a vevők pénzét, az ugyanis a tevékenységük beszüntetését jelentené. Ha Zsigó Róbert komolyan gondolta, amit mondott, az árrésstopot a kormány sosem fogja kivezetni. Az eredetileg ideiglenesnek szánt intézkedést nemrég hosszabbították meg november 30-ig.

Zsigó Róbert fenyegetést is kilátásba helyezett: ha ezeket az intézkedéseket a kereskedők ki akarnák kerülni, akkor szélesíteni fogják az érintett termékek körét, akár minden élelmiszerre vagy drogériai termékre kiterjeszthetik, végső esetben pedig hatósági árat is be tudnának vezetni, de ezt nem szeretnék. Azt szeretnék, ha az élelmiszer-kereskedők 10 százalék, a drogériai kereskedők 15 százalék árréssel megelégednének.

Ismét érdemes leszögezni:

az árrés nem azonos a profittal.

Teljesen reális, hogy egy kiskereskedő a költségeit sem képes kigazdálkodni 10 százalékos árrésből. Különösen, hogy a nagy láncok „extraprofit” különadót is fizetnek – nem a profitjukból, az adó alapja a forgalmuk.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek