A negyedéves eredményekről hívott össze sajtóbeszélgetést az Erste Bank, de miután kiküldték a meghívókat, egészen új téma érkezett be: Nagy Márton hétfő este bejelentette, hogy megemelik a bankok extraprofitadóját.
„Az összes bankhoz hasonlóan az utóbbi pár hetet azzal töltöttük el, hogy összeraktuk a 2026-os, 2027-2029-es terveket. Ez természetesen drasztikusan megváltoztatja a pénzügyi helyzetünket a következő években” – mondta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a HVG kérdésére.
Úgy számoltak a pénzügyi tervezésnél, hogy mivel az alapkamat csökken, a bankok állami terheit is lassan lejjebb vihetik, ehhez képest
derült égből villámcsapás volt, még fel kell fognunk, hogy ez mit jelent.
A kormány azt mondja, hogy a bankszektornak extraprofitja van, de Jelasity szerint nem a bankok miatt van recesszió közeli helyzetben az ország. „Mi (a bankszektor – Sz. I.) jó állampolgárként becsületesen végeztük a dolgunkat az elmúlt három évben, bármilyen állami programot maximálisan támogattunk, rajtunk nem múlott.”
Egy ilyen jelentős adóemelés után intézménytől függően mindenkinek újra kell gondolnia, nemcsak azt, hogy milyen módon jelentik be, hanem azt is, hogy ez mit jelent a jövőre nézve, mennyire lehet stabilan tervezni Magyarországon
– fogalmazott az Erste vezetője.
Az Erste számára közel 20 milliárd forintot fog jelenteni az extraprofitadó duplázása, „ezt szerintem már nem csak Magyarországon, mindenhol máshol is észreveszik” (a 20 milliárd az extraprofitadót jelenti a bank számára, más tétel a bankadó, az 8 milliárd az Erstének, fontos részlet, hogy Nagy Márton az extraprofitadót emelné meg, hiába csúszik össze a kommunikációban a kettő). Előzetes egyeztetés a bankkal nem volt, „mi is ugyanúgy a sajtóból értesültünk” a bevezetésről – mondta Jelasity. „Szerintem mindenki legalább annyira meg volt lepve, mint az Erste Bank” – válaszolta arra, hogy a Bankszövetség sem tudott-e a bejelentésről.
Azt is hozzátette: „Ami a versenyképességet illeti, ez nem segít, akik pedig nem rendelkeznek aktív banki licenccel, azoknak ez segít, mert azoknak ezt nem kell fizetniük.”
Arra a kérdésre pedig, hogy az Erste osztrák anyacégénél mit szóltak a Magyarországról érkező hírekhez, Jelasity diplomatikusan annyit mondott: „Körülbelül azt, mint nálunk.” De „a szolgáltató szektor nem olyan, mint az ipar, hogy szétszedem a gyárat, és felépítem 300 kilométerrel arrébb” – tette hozzá.
„Amikor talál valaki 20 millió forintot, megdicsérjük, amikor találunk 50 milliót, pezsgőt bontunk a következő három év tervezésében, erre valaki lerak 20 milliárd új adót” – érzékeltette a nagyságrendeket.
Harmati László, a bank vezérigazgató-helyettese azzal egészítette ezt ki: jó volna egyszer piaci alapon, túlszabályozás nélkül megnézni, mire képes a bankszektor. Nemcsak a különadókat és a bankadót említette, hanem azt is, hogy az állam folyamatosan változtatja a bankokkal és a hitelezéssel kapcsolatos szabályozást.
Az eredeti témáról, a negyedéves eredményről is szó volt azért: Jelasity Radován elmondta, hogy idén januártól szeptember végéig 112 milliárd forint volt a bank profitja, szinte pontosan ugyanannyi (240 millióval kevesebb), mint tavaly ilyenkor. A működési eredmény 5 százalékkal emelkedett, ezt leginkább az ügyfélaktivitás erősödése és a befektetési állomány bővülése okozta; a kamatbevételek csupán 1 százalékkal emelkedtek, míg a díj- és jutalékbevételek 21 százalékkal. De a kiadások gyorsabban nőttek, mint a bevételek, főleg a béremelések, a létszámbővülés és az IT-fejlesztés miatt.
A lakossági hitelállomány 13 százalékkal nőtt, miközben a vállalati 4 százalékkal csökkent. Az új hitelezés viszont jelentősen, 37 százalékkal emelkedett. Fontos részlet viszont, hogy a szeptember még nem lógott ki a trendből, viszont ennél sokkal nagyobb növekedés fog majd látszani az utolsó negyedéves adatokban: az Otthon Start program pénzei akkor érkeznek majd. Szeptember volt a hitelkérelmek befogadásának időszaka, októbertől már folyósítják is a hiteleket, és ott hatalmasat nőhet a hitelezés, októberről szeptemberre közel két és félszeresére nőtt a szerződött volumen – tette hozzá ehhez Harmati László vezérigazgató-helyettes.
Azt is elmondta, hogy az Otthon Start programnál a hitelt felvevők 60 százalék 35 éven alatti, az összes otthon startos 12 százalékánál szálltak be a hitelfelvevők szülei is. A szeptemberben és októberben jelentkezők 68 százaléka felsőfokú végzettségű – ugyanez történt a babaváró hitellel is annak idején, elsőre a képzettebb kör csapott le a lehetőségre.
