Az Egyesült Államok dolgozóinak 11,7 százalékát már most le tudnák cserélni mesterséges intelligenciára – erre jutott az MIT szimulációja. A kutatók azt vizsgálták meg, hogy a 151 millió amerikai dolgozó munkáját mennyire befolyásolja a mesterséges intelligencia terjedése, valamint az arra adott politikai válaszok.
A kutatást vezető Prasanna Balaprakash azt mondta a CNBC-nek: megyék, foglalkozások és a munkához szükséges képességek alapján modellezték az ország munkaerőpiacát. Ebből jött ki az, hogy a teljes bérköltség 2,2 százalékát meg lehetne spórolni már most az IT-szektorban történő elbocsátásokkal, ennél viszont nagyjából ötször többet megtakaríthatnak a cégek a HR, a logisztika, a pénzügyek és a hivatali adminisztráció rutinmunkáinak gépesítésén.
Mint elmondta, a kutatás nem valamilyen vészforgatókönyvet próbál felvázolni. Azt tudja megmutatni a politikusoknak és más döntéshozóknak, hogy egy adott területen mennyi ember munkája cserélhető le mesterséges intelligenciára, így több lehetőség nyílhat előre felkészülni az ebből fakadó kihívásokra.
Arról már korábban is készült több kutatás, hogy mely munkaköröket lehet a legnagyobb eséllyel gépesíteni, és hogyan alakíthatja át ez a munkát.
https://hvg.hu/360/20251012_hvg-technologia-gepek-munka-munkahely
A korábbi nagy technológiai átalakulásokhoz képest most az igazán nagy újdonság az, hogy nemcsak fizikai munkások, hanem szellemi dolgozók is veszélyben érzik a saját állásukat. Egy váratlan új szövetségesük is lehet: a felső vezetők minden korábbinál nagyobb arányban találkoznak azzal, hogy ők maguk is lecserélhetők gépi munkára, így aztán saját példájukból kiindulva dolgozhatnak azon, hogy a mesterséges intelligencia ne leváltsa az embereket, hanem segítse.
https://hvg.hu/360/20231206_mesterseges_intelligencia_nagyfonokok_vezetok_munka
