Ha olyan jó a mesterséges intelligencia a drága munkaerő kiváltására, miért nem a nagyfőnököket cserélik le?

Jönnek a robotok és elveszik a munkánkat – ez a fenyegetés már korábban is gyakran elhangzott, az elmúlt pár hónapban viszont turbó üzemmódra kapcsoltak, akik ezzel riogatnak. Ráadásul látványosan irányt is váltott a veszély: amíg korábban leginkább a fizikai munkát végzők hallgathatták azt, hogy a robotokra majd le lehet cserélni őket, amióta a mesterséges intelligencia rohamosan fejlődik, a szellemi munkások sem érezhetik magukat biztonságban.

Van viszont egy csoport, amelynek a lecserélhetősége még csak most kezd téma lenni: a cégek vezetői. Hiszen ha az az indoklás a gépek vagy a mesterséges intelligencia munkába állítására, hogy ezzel sok drága emberi munka megspórolható, akkor

nem volna logikus az, hogy takarékoskodjunk azokon, akiknek a bérköltsége a legnagyobb?

Nem túl meglepő, hogy ezt a témát leginkább olyan országokban vetik fel, ahol nagyon nagyok a jövedelmi különbségek. De nem csak arról van szó itt, hogy ha egy dolgozó rosszul keres, akkor elgondolkozik, hogy a főnöke miért annyival gazdagabb nála. Az edX idén szeptemberben mutatott be egy felmérést, amelyben mások mellett 800 amerikai felső vezetőt, köztük 500 elnök-vezérigazgatót kérdeztek meg a mesterséges intelligenciáról. Odáig érthető, hogy 49 százalékuk gondolja úgy, hogy az MI elveheti a munkájának legalább egy részét – az már meglepőbb, hogy 47 százalék ennek örülne is.

A robotapokalipszistől rettegők és az MI-optimisták harca robbantotta szét az OpenAI-t

Múlt pénteken viharos körülmények között kirúgták a ChatGPT-vel a világ legismertebb MI-kutató társaságává vált OpenAI vezetőjét. Sam Altman menesztését a cég igazgatótanácsa homályos indokokkal magyarázta - végső soron a Szilícium-völgy egyre mélyebb „doomer-boomer" törésvonala állhatott a háttérben. Annak kialakulásához pedig az is hozzájárulhatott, hogy Elon Musk és néhány társa évekkel ezelőtt megígért egymilliárd dollárt, de annak végül csak a töredékét utalta el.