Gyógytornász? Akkor tuti, hogy a gépek és az algoritmusok nem veszik el a munkáját

Hogyan lehet előre jelezni, mekkora eséllyel vesznek át egy munkát a gépek az emberektől? Mi változhat most, hogy sok száz év után először szellemi dolgozók is féltik az állásukat? És mit lehet tenni, hogy a technológia fejlődésével az átlagember is jól járjon?

Elvehetik-e a gépek az emberektől a munkát, vagy inkább megkönnyítik az életet? Az első szövőgép feltalálása óta gondolkoznak erről minden új technológiai ugrásnál, most azonban olyasmi történik, ami még szinte soha: ezúttal nemcsak a fizikai munkások félnek attól, hogy gépekre cserélik őket, hanem szellemi dolgozók is. De vajon tényleg félni kell? Még pontosabban: mit lehet tenni, hogy ne kelljen félni?

A téma leghíresebb elemzését két oxfordi kutató, Carl Frey és Michael Osborne írta meg még 2013-ban, majd 2024-ben kiegészítették a modelljüket az időközben eltelt tizenegy év tanulságaival. A munkamódszerük lényege az volt, hogy kilenc, az újabb verzióban

tíz szempontra szűkítették le a listát, amelynek alapján meg lehet mondani, mekkora eséllyel gépesíthető egy feladat, és ennek alapján több mint hétszáz munkakörre adtak meg egy esélyszázalékot, hogy annak elvégzése mekkora valószínűséggel marad emberi feladat 2035-re.
Hozzászólások