Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Stellantis és a kínai CATL tavaly decemberben jelentette be, hogy bő 4 milliárd dolláros beruházással közös akkumulátorgyárat épít az észak-spanyolországi Zaragozában. A két vállalat egyenlő arányú vegyesvállalatot hozott létre a projekthez, az építkezés már meg is kezdődött, az üzem pedig elvileg 2026 végén kezdi meg a termelést, és 4000 dolgozója lesz.
A G7 most a Bloomberg értesülése nyomán arról ír: a most 4,1 milliárd euróra becsült beruházás 94 százalékát fedezi a két cég által gründolt vegyesvállalat, a Contemporary Star Energy, a maradék 6 százalékot, mintegy 300 millió eurót (115 milliárd forintot) pedig uniós támogatásként kaphatja meg a projekt. Összevetésképp: a magyar állam 320 milliárd forinttal (800 millió euróval) támogatta meg a 2022-ben bejelentett, 7,3 milliárd eurós debreceni CATL-beruházást, ami 11 százalékos támogatási arányt jelent.
Az épülő CATL-üzem nem messze helyezkedik el a Stellantis egyik gyárától, hasonlóan ahhoz, ahogy a kínai akkumulátorgyártó Debrecenben is a BMW gyára közelében húzta fel magyarországi üzemét. A spanyol gyár egyébként körülbelül feleakkora (50 gigawattórás) maximális kapacitással fog bírni, mint a debreceni – már ha mindhárom fázis megépül, jelenleg ugyanis még a második elindítását is elhalasztotta a vállalat, sőt, még az első fázisban felépült gyáregységben sem indult meg a termelés.
Az Európai Bizottság néhány napja bejelentette: olyan szabályszigorítást készít elő, amely alapjaiban változtathatja meg a külföldi – főként kínai – beruházások uniós működési feltételeit, ami így Kína magyarországi beruházásaira is hatással lehet.
Az EB által javasolt új kritériumok szerint a külföldi beruházásoknál kötelezően elő kellene írni a helyi munkaerő alkalmazását, és bizonyos ágazatokban – például az akkumulátorgyártásban – a technológiatranszfert is. A szigorítási javaslat oka, hogy az EU-t elárasztó kínai dömping a Trump-vámok hatására csak fokozódott, aminek leginkább az uniós acél- és vegyipar issza meg a levét. Az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke, Stéphane Séjourné azt mondta, a beruházásoknak az európai értéklánc teljes működéséhez kell hozzájárulniuk, nem csak az összeszereléshez – írtuk korábban.
