Már nem sokáig bírják: elbocsátások nélkül próbálják túlélni a válságot a magyar cégek

Lassan a Covid időszakát idézi több fontos munkaerőpiaci mutató is, annak köszönhetően, hogy a gazdaság gyenge, de a cégek szeretnének nem a leépítésekkel spórolni.

  • HVG

Évek óta gyengélkedik a magyar gazdaság, a cégek viszont ameddig csak lehet, próbálnak nem leépítésekkel spórolni. Ez látszik azon, hogy a munkanélküliség nem nőtt jelentősen az elmúlt években, viszont a munkaórák száma a versenyszférában nagyjából ugyanazon a szinten jár, mint a Covid idején – mutatta be az MNB a ma kiadott Inflációs jelentésében.

A kritikus helyzet azon is látszik, hogy egyre kevesebb az üres álláshely a magyarországi cégeknél, visszafogott a munkaerő iránti kereslet, és mérsékelt a kapacitáskihasználtság is. A szolgáltató szektor 2022-ben még a teljes kapacitása 90 százaléka felett pörgött, most már csak 85-ön. Az ipar 83 százalékos kihasználtságról 75-re esett vissza, ami alig jobb, mint a Covid alatti 72 százalék.

Azonban egyre több jele van annak, hogy nagyjából mostanáig tudták megúszni a cégek, hogy a dolgozóik számán spóroljanak. 2025 második negyedévében 49 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, a harmadik negyedévben 29 ezerrel kevesebben.

Sok vállalkozásnak költségsokkot okozhat a minimálbér infláció feletti emelése, de legalább megelőztük Romániát

Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.

De annak, hogy még nem váltak tömegessé az elbocsátások, jó hatása lehet, hiszen amint javulni kezd a gazdaság helyzete és nő a kereslet, úgy nőhet gyorsan a cégek kibocsátásának szintje is – teszi hozzá az MNB.

Az ország népessége, azon belül is a munkaképes korú lakosság olyan tempóban fogy, hogy már az komolyan csökkenti a munkaerő-kínálatot. A 2010-es évek elején még nagy volt a munkaerő-tartalék, az ő jelentős többségüket azóta sikerült bevonni a munkába, csakhogy mára ez a hatás eltűnt. „A könnyebben bevonható munkaerő korábbi kiaknázása, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti képzettségbeli és földrajzi eltérések azt eredményezik, hogy a munkaerő-kínálat mára lecsökkent, így a demográfiai trendek erősebben érvényesülnek a hazai munkaerőpiacon” – magyarázza az elemzés. Ráadásul a most 45-54 év közötti korosztály tagjai nagyon sokan vannak, és közöttük magas is a foglalkoztatási arány, azaz amikor a 2030-as évtized végén, a 2040-es évek elején ők nyugdíjba mennek, még jobban felerősödnek majd a munkaerőpiaci bajok.

Hozzászólások