Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A nyers adat szerint 4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom 2025 decemberében, mint egy évvel korábban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt is jelenti, hogy 2025 egészében 2,9 százalékkal volt nagyobb a forgalom a 2024-esnél.
Decemberben az élelmiszerboltokban 2,1 százalékkal volt a forgalom a 2024. végi fölött. A nem élelmiszert áruló boltokban 4,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Az a rosszabb anyagi helyzetet mutatja, hogy a legnagyobb, 13 százalékos növekedést a használt cikkeknél mérték. Az iparcikkeket áruló boltok 10 százalékkal több terméket tudtak eladni, gyógyszerekből és illatszerekből 6,6, bútorokból és műszaki cikkekből 3,2, könyvekből és számítástechnikai árukból 2,2, ruhákból 1,2 százalékkal több fogyott. A benzinkutak forgalma 1,7 százalékkal nőtt.
Fontos, hogy mindez nem az elköltött pénz mennyiségét mutatja, hanem a megvásárolt áruk mennyiségét, vagyis nem arról szól a növekedés, hogy minden drágult, ez az inflációtól független.
Az év egészében a nem élelmiszert áruló boltok forgalma nőtt a leginkább, 4,4 százalékkal. Az élelmiszerüzletekben 2,5, a benzinkutakon pedig 0,8 százalékkal növekedett a forgalom.
Az, ahogy a kiskereskedelem forgalma nő, ha nem is kiemelkedő, de elfogadható. Ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságban az igazi baj most nem a lakossági fogyasztással van, ez és a szolgáltató szektor a két oka annak, hogy egy kicsivel legalább nulla fölött van a GDP-növekedésünk.
Az adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kommentálta, hogy a bővülő fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje (és azt is hozzátette, hogy a Tisza Párttal ellentétben a kormány a magyar emberek és a béke pártján áll). Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy reagált a friss számokra: „Bőven 6 százalék feletti átlagos reálkereset-növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedési üteme egyértelműen arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Ezen az olyan állami intézkedések sem segítettek, mint a nyugdíjas élelmiszer utalvány, mert az alapprobléma a fogyasztók pesszimizmusa a kilátásaikat illetően.”
