Csingiz Ajtmatov magyar kitüntetést kapott

„A hatvanas-hetvenes években felnövő magyar generáció számára teljesen természetes volt, hogy gyakran találkozhatott Csingiz Ajtmatov műveivel, hiszen az összeset lefordították magyarra, s hatalmas sikerük volt” – fogalmazott Bozóki.

Ajtmatov generációjához tartozó szovjet embereknek a második világháborútól a sztálini zsarnokságon át az "olvadásig", majd a rendszerváltásig sok mindenen keresztül kellett menniük az életben - emlékeztetett a miniszter. Végül reményét fejezte ki, hogy az író - aki korábban többször is volt Magyarországon, de az elmúlt 15 évben nem - újra ellátogat Magyarországra, hogy lássa a változásokat.

Ajtmatov - aki immár 1995 óta hazája brüsszeli nagykövete - válaszában megköszönte a kitüntetést és a méltató szavakat. Úgy vélte: a szovjet idők számos kárt és törvénytelenséget okoztak, de a kulturális kapcsolatok erősebbek voltak Kelet- és Közép-Európa között, mint most, s erőfeszítéseket kellene tenni e kapcsolatok felújítására. Egyben nagy elismeréssel szólt magyarországi kiadóiról, műveinek fordítóiról.

Robák Ferenc nagykövet szólt arról, hogy Csingiz Ajtmatov műveit 150 nyelvre fordították le világszerte, az írót többször jelölték Nobel-díjra. Ajtmatov fontos szerepet játszott saját hazája nyelvének elismertetésében is, hiszen ő írta például az első kirgiz nyelvtankönyvet - emlékeztetett.

Csingiz Ajtmatov 1928-ban született a kirgizisztáni Sekerben, egy sokgyermekes családban. 1937-ben édesapját letartóztatták és kivégezték, így őt édesanyja és testvérei taníttatták. 1952-ben, egy évvel állatorvosi diplomájának megszerzése előtt jelent meg orosz nyelven írt első novellája. 1958-ban elvégezte a moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskola posztgraduális tanfolyamát. Egy orosz irodalmi folyóirat szerkesztője lett, majd a Pravda kirgizisztáni tudósítója.

1958-ban jelent meg Dzsamila szerelme című kisregénye, ami világhírűvé tette nevét. 1967-ben látott napvilágot A versenyló halála, 1970-ben a Fehér hajó. E két - a természet és a történelem sorscsapásai alatt vergődő ember kitartásáról szóló - kisregényben a kirgiz legendák szimbolikáját ötvözi a modern európai próza eszközeivel. 1981-ben közölte a Novij Mir Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regényét, 1986-ban pedig a Vesztőhely című alkotását. 1990-ben adták ki A Csingiz kán fehér fellege című művét.