A lapunkban nemrég megjelent Baán László-interjú után több városvédő keresett meg minket a tervezett Liget-projekt és az annak részeként tervezett Múzeumi Negyed ügyében. Azt mondják, a miniszteri biztos állításaival szemben a mintegy 150 milliárdos fejlesztés nem „megmenti Budapestet, hanem elpusztítja a város legnagyobb, a világ első közparkját!”.

Nem a múzeum a turisták célja

A Szépművészeti Múzeum igazgatója lapunknak úgy fogalmazott, a projekt „nem egyszerűen egy kulturális fejlesztés, hanem egy jelentős gazdasági befektetés is, amely többletbevételt hoz majd az országnak”. Baán szerint néhány éven belül akár évi egymillióval megnövelheti a Budapestre látogató külföldiek számát. Garay Klára városvédő, a Városligeti Hírmondó szerkesztője szerint mindez csak feltételezés, amit alá kellett volna támasztani a turisztikai világtrendek vizsgálatával, ám ez nem történt meg.

Baán a hvg.hu-nak adott interjújában egyébként elismerte, hogy hatástanulmányok nem, csak „megalapozott becslések” készültek a projektről. Pedig ilyen hatástanulmányok elkészítésére is jogszabály kötelezi a beruházókat.

Garay azt is hozzáteszi, hogy a jelenlegi tapasztalatok szerint az évente megrendezett futóversenyekre, fesztiválokra sokkal többen érkeznek a fővárosba, mint amennyit a múzeumok vonzanak. Éppen fordított tehát a helyzet: a fesztiválozók, futók és hozzátartozóik szabadidejükben ellátogatnak a múzeumokba is.

MUT: nem a Városligetet kellene terhelni

A Múzeumi Negyed ötletpályázatának bíráló bizottságába bevonták volna a Magyar Urbanisztikai Társaságot (MUT) is, amely azt visszautasította. Körmendy Imre, a MUT elnöke ezt azzal indokolta, kész tények elé állították őket, amikor a kormány döntött, hogy a helyszín csak a Városliget lehet.

A társaság ugyanis nem ért egyet a városi szintű közparknak a további terhelésével, s elhibázottnak tartja a város egy már frekventált, az idegenforgalomban ismert helyének erősítését. Az urbanisták megítélése szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az országnak – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával. Ennek is teljesen ellentmond az a kormányzati szándék, hogy a koncentrált múzeum negyed és családi szabadidő-eltöltési lehetőség „Európa első számú city-break állomásává” teheti Budapestet.

Itt a zöld, hol a zöld?

A városvédők és a környezetvédő szervezetek leginkább a zöld területek csökkenése miatt aggódnak. Garay Klára rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint egy közpark legnagyobb beépítettsége három százalék, a Városliget jelenlegi beépítettsége már most is több ennél: öt százalék körül van. Tehát – mint fogalmazott – „ha a Városligetbe egy kutyaólat építenek, azzal is megszűnik a hivatalos, építészetileg meghatározott közpark státusza”. A közparkba ráadásul nem lehet 7,5 méternél magasabb épületet emelni – folytatja Garay, s ennek nemigen tudnak majd megfelelni az építendő múzeumok.

Baán László ugyanakkor lapunknak is kiemelte, hogy „az átalakítások miatt összességében nem csökkenhet a zöldfelület, sőt nőnie kell”. Erről a városvédő az úgynevezett „biológiai aktivitás értékkel” (BA) való trükközést említi. A BA megmutatja ugyan, hogy egy adott terület zölddel borított-e vagy sem, ugyanakkor nem számol azzal, milyen vastagságú a növényzet. „Zölddel borított tehát egy focipálya és egy háromszintes erdő is, ahol a fűfélék fölött cserjék és a lombkorona zöldje is vastagítja a zöld réteget. A környék élhetősége, hő- és vízháztartása szempontjából nagyon nem mindegy, hogy egy gyepszőnyeg vagy egy erdő van a területen” – mondja Garay.

Tervek a Városligetre

MTI / Soós Lajos

A tájépítőknek sem tetszik

Mindenesetre beszédes, hogy az építészkamara táj- és kertépítő tagozata is kinyilvánította: a városligeti helyszín nem megfelelő a célra. Mint írták, „a Múzeum-Liget koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi jogi státuszát, és megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az amúgy is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit”.

A tagozat vezetése aggályosnak tartja a turisztikai fejlesztések ilyen mértékű koncentrációját, ami óhatatlanul a Városliget több évszázados, ma is nagy jelentőségű rekreációs, ökológiai, valamint építészeti, városszerkezeti és tájépítészeti értékeinek csorbulását okozhatja. A kamarai vezetés ezért arra kérte az építészeket, hogy „a pályázaton a fenti indokok mérlegelése után, saját erkölcsi belátásuk szerint fontolják meg részvételüket”.

Az ötletpályázatra ennek ellenére 47 pályamű érkezett, amiből 12-t díjazott a bizottság.

MTI / Soós Lajos

Alkotmányellenes projekt

A Liget Projekt ellenzői kifogásolják az építkezés tervezésének módszereit is, sőt egyesek szerint az eljárás egyenesen alaptörvény-ellenes. „Egy olyan beruházást, amely tízezrek, sőt bátran mondhatjuk, hogy az egész főváros lakosságát (sőt az ide látogató nem budapestieket is) érintik, a nyilvánosság kizárásával, félrevezetésével lebonyolítani, egyszerűen sérti a közügyekbe való részvétel és beleszólás Alaptörvénybe foglalt jogát.

Másrészt az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez és „e jog érvényesülését Magyarország… a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő” – sorolja Garay Klára.

A Liget-projekt mindenesetre a miniszteri biztos számításai szerint 2018-ra be is fejeződhet: akkor adhatnák át a múzeumi negyedet és a Liget Budapest-projekt egyéb, új elemeit. Ha megvalósul, akkor az után néhány évvel kiderül, valóban megtérül-e gazdaságilag a befektetés vagy sem. Ami azonban a Városligettel történik majd, azt rögtön látni fogjuk.