Miért nincs a magyar filmnek múzeuma?
Jelentős filmkultúrájú országokban többnyire létezik a filmnek önálló múzeuma. A magyar mozgókép állandó múzeumának álma is évtizedek óta föl-fölbukkan, néha kicsit megvalósul, de igazából mégsem. Most mintha lenne állami akarat a megvalósítására. Sőt civilek is dolgoznak rajta.
Kilátás Hollywoodra
Egy régi áruház kockatömbjét megtoldotta egy üveggömb szárnnyal és hidakkal összekapcsolta Renzo Piano, Pritzker-díjas olasz sztárépítész. Ebből lett Hollywood tőszomszédságában, Los Angelesben az Academy Museum of Motion Pictures, a világ egyik legjelentősebb mozitörténeti centruma, amely szeptemberben nyílt meg.
Több emeleten át vezető állandó és időszaki kiállítások, oktatási stúdió, rendezvénytermek, kávézó, ajándéküzlet és két moziterem, melyek közül a nagyobbik ezer székes és a gömbépület jelentős részét elfoglalja. Fölötte, a kilátóteraszról rálátás nyílik a Hollywood Hillre, amelyen a mozi Mekkájának ikonikus felirata áll. Magyar vonatkozás: a projekt kezdetén részt vett a tervezésben Páli Zoltán Los Angeles-i építész is, ám ő később kiszállt.
Az intézmény főkiállítása a Mozitörténetek (Stories of Cinema) címet kapta, és sokféle aspektusból érinti a filmkészítés történetét, abból az elvből kiindulva, hogy nincs egyetlen történet a mozi fejlődéséről. A múzeum létrejöttét magángyűjtemények és magánadományok is segítették. Családi adományból került be a gyűjtemény egyik magyar vonatkozású darabja is, Lugosi Béla köpönyege az 1931-es Drakula-filmből.
Hasonló látványos mozitörténeti gyűjteményeket, élménytárakat sokfelé láthatunk a világban. Ilyen Torinóban, a város legmagasabb épületében berendezett Museo Nazionale del Cinema, Amszterdamban a futurisztikus épületéről is híres EYE – Film Institute Netherlands, vagy a Berlini Filmmúzeum, a Deutsche Kinemathek. És létesülnek újabbak is: Cannes-ban 2028-ra nyitnak nemzetközi mozimúzeumot egy régi sportcsarnok átalakításával. Franciaországban egyébként a Cinémathèque-ek egész hálózata működik. Mind közül a párizsi Cinémathèque Française a legnagyobb presztízsű, 1936-ban alapították, jelenlegi modern székházát Frank Gehry tervezte.
Az archívumtól Weisz bácsiig
Filmtörténeti múzeum létrehozása Magyarországon is régi álom. A magyar filmörökség mentésének, gyűjtésének, megőrzésének és megismertetésének első számú gazdája a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum, amely 1957 óta gazdag anyagot halmozott fel. Elsősorban filmkópiákat, plakátokat, fotókat, díszlet- és jelmezterveket, forgatási dokumentumokat, sajtókivágatokat, újabban filmtörténeti eszközöket és relikviákat is. A filmtörvény módosításával a gyűjtőkörébe került minden, ami a nemzeti filmvagyonhoz kapcsolódik a filmgyártás és forgalmazás területén. A hatalmas gyűjteménynek azonban állandó kiállítóhelye sosem volt, ma sincs.
Filmes, mozis tárgyak gyűjtésével itthon, mint a világon mindenütt, jelentős számban foglalkoztak lelkes magánszemélyek is. A háború előtt egy óbudai kéményseprő, Weisz Nándor például értékes anyagot gyűjtött össze a tízes, húszas évek ívfényes vetítőiből. Kaposváron, a megyei mozivállalat egykori igazgatóhelyettese, Torma Károly szintén gazdag magángyűjteményt hozott létre a hetvenes évek végére, és főként ebből nyílt meg 1981-ben a somogyi megyeszékhelyen az ország első mozimúzeuma, amely tíz éven át működött. Tárgyai ma is megvannak a Rippl-Rónai Múzeumban. Jelenleg az egyik legnagyobb anyag Szávics Gyula gyenesdiási gyűjtőé, pontosabban az általa vezetett egyesületé. Szávics Gyula nem titkolja, hogy Keszthelyen szeretne a közeljövőben „Magyar Filmmúzeum” néven kiállítóhelyet nyitni.
Vékás Magdolna fotográfus és Kalcsú Éva mozivezető hozta létre a Budapesti Mozitörténeti Gyűjteményt. A kilencvenes évek elején kezdték menteni az eltűnő budapesti hagyományos mozik tárgyait. Az anyag egy részét sokáig a Tabán moziban állították ki, majd 2020 elején új kiállítóhelyen, a VII. kerületi, Hernád utcai iskola legfelső emeletén kapott állandó bemutatási lehetőséget.
Ez minden idők 10 legfontosabb magyar filmje
Idén 120 éves a magyar film, ennek apropóján filmeseket, írókat, kritikusokat, szakújságírókat kértünk fel arra, hogy segítsenek összeállítani a valaha készült legfontosabb magyar filmek 30-as listáját. Megáll az idő, Saul fia, Szindbád - sorozatunk befejező részében a toplista első tíz helyezettjét mutatjuk be.
Pasarét, Etyek, Ózd
Nagyobb szabású mozimúzeum (vagy ha tetszik filmmúzeum) megvalósítására a rendszerváltás után először 2001-ben a Pasaréti úti régi filmgyár területén adódott lehetőség. A területet megszerezve a Gyetvai fivérek a stúdiók helyén lakóparkot építettek, de a gyár igazgatósági épületét Filmművészeti Múzeummá alakították volna. Berendezését azonban az államtól, illetve a filmszakmától várták. Évekig tartó huzavona után a terv végül meghiúsult.
Ekkoriban, pontosan 2007-ben, a megnyíló etyeki Korda Filmparkban viszont létesült egy korszerű mozis kiállítás, ám ez nem a filmtörténetbe vezet be, hanem a filmezés modern kulisszatitkaiba.
A mozimúzeum álmának megvalósításához a 2016 nyarán Ózdon megnyílt Nemzeti Filmtörténeti Élménypark jutott legközelebb. A kiállítást egy hajdani üzemcsarnokban az azóta megszűnt Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) hozta létre, uniós támogatásból. Az ipari épület példás építészeti megújulása és a látványos tartalom ellenére, amely végigvezeti ugyan a látogatót egy magyar filmtörténeti ösvényen, ez sem lett az a kiállítóhely, amely presztízséhez méltón, sokrétűen és invenciózusan mutatná be a magyar filmtörténetet. Leginkább a hitelességgel, az eredeti filmes relikviákkal marad adós.
„Az egy csoda, hogy létezik Jancsó- és Tarr Béla-életmű - ma már ezek nem jöhetnének létre"
Az első magyar filmproducerek egyike Muhi András, aki többek között felfedezte nekünk Fliegauf Bencét és a későbbi Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlót. Egykori produceri stúdiójának alkotásaiból kiállítás nyílt Szentendrén, itt mesélt nekünk a kétezres évek eleji új magyar filmes hullámról, de arról is, hogy Nemzeti Filmintézet rostáján valamiért rendre kihullanak a beadott pályázatai.
Magyar cinemathéque
Bár az álom megvalósítatlan maradt, szakmai berkekben újból és újból terítékre került. A Múzeum Café című szakfolyóirat 2010-ben szentelt teret a témának: miért nincs a magyar filmnek múzeuma, és legyen-e egyáltalán. A tanulmányírók elképzelései széles szórást mutattak. Egyikük a Berlini Filmmúzeumot állította követendő példának, kiemelve a berlini kiállítás azon módszerét, hogy korszakonként és csomópontokat képző ikonikus alkotások mentén mutatja be a német filmtörténetet. Más szerző viszont kétségbe vonta egy ilyen múzeum szükségességét.
Néhány évvel később, 2016-ban a Francia Intézetben konferenciáztak filmes szakemberek „álmaink filmintézetéről” (értsd: filmarchívumáról) többek közt a holland EYE és a Cinémathèque Française meghívott munkatársaival, valamint olyan hazai kulcsszereplőkkel, mint Havas Ágnes a Filmalap akkori vezérigazgatója, vagy Ráduly György, a Filmarchívum jelenlegi vezetője, ahol felderengett egy magyar cinemathéque elképzelése, vagyis egy olyan archívum, amely kiállítóhellyel és vetítőhellyel is rendelkezik.
Hogy milyen lehetne egy igazi, tartalmas és látványos magyar mozimúzeum, azt nálunk egyelőre csak évfordulós, nagy tárlatok villantották fel. Olyanok, mint a Filmarchívum rendezésében a Ludwig Múzeumban épp most zárult Nagylátószög című összegzés. Ez arra a kérdésre is választ adott, hogy lenne-e elegendő megmutatnivalónk egy állandó mozimúzeum berendezéséhez. Bőven. Káel Csaba filmügyi kormánybiztos pedig éppen a tárlat megnyitóján jelentette be, hogy a Nemzeti Filmintézet kiemelt tervei között szerepel egy magyar cinémathèque és mozgóképtörténeti kiállítótér létrehozása Budapesten. Azóta az is kiderült, hogy a Déli Városkapu Program keretében, vagyis valahol a csepeli szigetcsúcs és a volt nagyvásártelep környékén tervezik létrehozni ezt az új filmes központot. A mozgóképipari kormánybiztos valószínűleg jövőre elárul majd el róla többet, amikor nálunk rendezik a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) éves közgyűlését, 170 nemzetközi társintézmény vezetőivel.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
