Alekszandr Puskin egyike azoknak az orosz íróknak, akik Ukrajna 2022-es orosz inváziója óta más reflektorfénybe kerültek, és nem feltétlenül az életművük miatt. Puskint a háború során az oroszság jelképeként használták, Herszon elfoglalása után például hatalmas plakátokat helyeztek ki a városban az író portréjával.
Sok ukrán véli úgy, hogy Puskint egyfajta kulturális fegyverként használja Oroszország a háborúban, egyesek szerint nem is véletlenül: ők azt állítják, hogy Puskin költészete szerepet játszott az orosz imperialista ideológia kialakításában. Ukrajnában 2022 óta számos Puskin-szobrot tüntettek el a közterekről, és a nevét viselő utcákat is átnevezték – írja a The Guardian.
A lapnak nyilatkozó egyik ukrán művész, Sztaniszlav Turina arról beszélt, hogy nem tudja sem eladni, sem elajándékozni, sem egy könyvtárnak átadni a Puskin-köteteit, ezért, bár minden porcikája tiltakozott ellene, egy személyes, művészi kísérletbe fogott: elégette őket. Nem gyűlöletből, hanem azért, mert tudni szerette volna, hogy mit érez. Gyászt? Katarzist? Dühöt? Mint kiderült: semmit.
https://hvg.hu/kultura/20220725_Festmenyekkel_naplokkal_es_szindarabokkal_allnak_ellen_az_orosz_megszallas_alatt_elo_ukran_muveszek
A háború kitörése óta Ukrajnában sokan szembesülnek a kérdéssel, hogy mihez kezdjenek az orosz nyelvű könyveikkel. Ezt a dilemmát sok esetben az orosz rakéták oldották meg: a házakkal együtt elpusztították a könyveket is. Sokuknak az egyetemi éveikhez kapcsolódnak az orosz könyvélményeik, így most a fiatalkori világnézetüket is átértékelik.
A The Guardian cikke szerint egyáltalán nem homogén a hozzáállás az orosz nyelvű könyvek kérdéséhez az ukrán értelmiségiek körében. Vannak, akik úgy döntöttek, hogy megtartják a köteteket, mert azok a családjuk történetének részét képezik. De vannak olyanok is, akik a háború kitörése után meggyűlölték az orosz nyelvet, mert azt a megszálló ország gondolkodásmódjával és propagandájával társítják – ennek ellenére megtartanak egy-egy könyvet, például Haruki Murakami orosz fordítását, mert az a saját múltjuk egy része.
A Harkivban élő művész, Pablo Makov nemcsak azért nem akar megszabadulni az orosz nyelvű könyveitől, mert a külföldi irodalomnak hiányos az ukrán fordítása, hanem azért is, mert mint mondja, a könyvek megsemmisítése a zsarnoki rezsimek tetteit idézi, és Ukrajna imázsa szempontjából nem jó ötlet ezt tenni. Ráadásul szerinte már csak azért is fontos az orosz könyvek és az orosz irodalom tanulmányozása, „mert ez az ország az ellenségünk, és ez az ellenség nagyon közel van. Meg kell figyelnünk, kutatnunk kell”.
https://hvg.hu/kultura/20220331_Anna_Netrebko_vegre_elitelte_az_Ukrajna_elleni_haborut
