Zajlik a kótyavetye – hívta fel a figyelmet Bojár Iván András, amikor a Virág Judit Galéria őszi aukcióján számos, a Fészek Művészklub gyűjteményébe tartozó festményt – köztük Csók István, Tornyai János, Nagy István, Perlmutter Izsák, Kunffy Lajos műveit – kínálták árverésre. A tizenegy műtárgy közül 6-12 millió forintos becsértékével is kiemelkedett Hincz Gyula Család című falikárpitja, amit a művész kifejezetten a Fészek terébe álmodott. Pólya Tibor képe pedig maga a hely történelme, a sokszor reprodukált festményen olyan neves klubtagok szerepelnek, mint Glatz Oszkár, Fényes Adolf, Csók István, Falus Elek, Kisfaludy Strobl Zsigmond és Iványi Grünwald Béla.
„Nemcsak egy 120 éves szellemi és kulturális közösség, hanem egy mindeddig érintetlen belsőépítészeti egység felszámolása zajlik” – írta dühösen Bojár. A poszt szerint jogilag sincs rendben az eladás, hiszen jogerős ítéletet született arról, hogy Fészek elnökségét, aminek Bojár is tagja volt, tavaly márciusban jogellenesen váltották le, s jelenleg megválasztott elnök és elnökség sincs. A volt elnökségi tagok megkeresték Virág Juditot, aki az aukcióról visszavonta a műtárgyakat. De nem azért, mert jogellenes lett volna az eladás, hiszen a Fészek igazgatója, Fejes Márta eljárhat az ügyben úgy is, hogy nincs elnöke az egyesületnek. „Honleányi kötelességből. Ha egyszer újra lesz Fészek, ne mondják azt, hogy miattam lesznek üresek a falak” – indokolt a galériás. Közben Bojárék kezdeményezték az alkotások mint műtárgycsoport védettségét.
Szélesi Sándor, az egyesület augusztusban lejárt mandátumú, de újra indulni szándékozó elnöke szerint korábban is történtek kényszerű festményeladások – igaz, bizonyítékot nem hozott rá –, a ház ugyanis folyamatos anyagi gondokkal küzd. A Fészek Klub tulajdoni lapján is látszik, hogy a NAV két alkalommal végrehajtási jogot jegyeztetett be összesen 22,3 millió forint értékben. „Azért akartuk eladni a képeket, hogy ne a végrehajtó vigye el azokat” – mondta a HVG-nek az exelnök, Fejes Márta igazgató szerint márciusban a közgyűlés döntött a kényszerű lepésről.
Szélesi nem tudta megmondani, hogy pontosan hány műalkotás van az egyesület birtokában, mert nincs megbízható leltár. A fejetlenségre jellemző, hogy „múltkor a zongoráért is bejelentkezett valaki” – mondta a volt elnök.
Arra a kérdésre, hogy mi történik a festményekkel, azt választotta, hogy visszatérnek a Fészek raktárába, mert a falra nem tudnak kikerülni az épület új hasznosítása miatt. Hincz gobelinjét azonban tárolni sem tudják.
A bökkenő csak annyi, hogy az árverező cégtől előleget vettek fel, azok a képeket restauráltatták, újrakereteztették, ezt a vélhetően több milliós összeget pedig valakinek ki kell fizetnie. Az egyesület ígéri, összeszedik rá a pénzt. Ha nem teszik, a további tárolás és biztosítás újabb költségeket jelent majd, így könnyen elúszhatnak a festmények.
Amikor 1901-ben a művészek közadakozásból bérbe vették és némileg átalakították a Kertész és a Dob utca sarkán álló Pesti Izraelita Nőegylet árvaházat, annyira elfogyott a pénzük, hogy berendezésre már nem tellett. De hogy ne teljesen csupasz falak között ünnepeljék a fészekrakást, a festők számos alkotásukat a háznak adományozták. Ez a jó szokásuk később is megmaradt, így épült föl a Fészek – ma veszélyben lévő – gyűjteménye.
Fészek Klub , Nagy társalgó, ami később színházterem lett
Facebook
Ahány adathordozó, annyi taglista
De mi történik pontosan a Kertész utca 36. szám alatt? Mint kiderült, a festményügy csak a jéghegy csúcsa, kis magyar abszurd bontakozik ki az olvasó előtt. Alig találtunk két embert, aki a Fészek történetének egy-egy szeletét ugyanúgy mesélte volna el.
A közös szál az volt, hogy mindenki valaki mást vádolt azzal, hogy meg akarja kaparintani az épületet, maga alá akarja gyűrni az egyesületet.
Annyi biztos, hogy a 125 éves kulturális érték példátlanul hosszú ideig maradt fenn folyamatosan a huzatos Budapesten. A falak egyelőre biztonságban vannak – amennyire a roskadozó tető alatt biztonságban lehetnek –, mert az épület műemléki védettséget élvez, de a házon jelzálog, végrehajtási jog van bejegyezve. A képek eladók, a hely szelleme már csak fotókon és filmen idézhető fel.
Így lett az enyészeté a „burzsoá találkozóhely”, amit a tagdíjak már nem tartanak fenn
Az 3700 m²-es épület legfontosabb része mindig az olasz kolostorok mintájára épült toszkán kerengő volt, aminek falát színes, kör alakú domborművek díszítik. De a hatalmas vadgesztenyefa árnyékában soha nem uralkodott kolostori hangulat, bankettek, ünnepségek, jubileumok sorát ülték meg itt. Az elmúlt 125 évben szinte alig volt jelentős művész, aki ne fordult volna meg itt. De itt voltak a művészet mecénásai is, diplomaták, az államigazgatás magas rangú tisztviselői. Volt kártyaszoba is, a tagdíjak mellett ennek a jövedelméből finanszírozták a működést.
A polgári ethosz még a második világháború után is élt, mert a tagok a saját pénzükön újították fel a bombatalálat érte épületet. Amit persze később hálából államosítottak mint burzsoá találkozóhelyet.
Ám a hely szelleme nem engedte magát álmosítani. A Fészek a szocializmusban is a művészek, különösen az előadóművészek zárt klubja maradt, ahol egymás között, a kíváncsi szemek elől elrejtőzve szórakozhattak, társadalmi életet élhettek. Nyugati folyóiratok, újságok és a magyar közönségnek nem engedélyezett filmek is eljuthattak ide. Időnként maga Aczél György is betért, első útja mindig a kupolabárba vezetett. A hatvanas években történt átépítés kultúrházzá alakította az épületet: a társalgóból színházterem lett, kiállítótermek is létrejöttek, akkor helyeztek el számos műalkotást is. A működést pedig az állam finanszírozta.
A rendszerváltás után visszakapta az épületet az egyesület, ami áldás és átok is volt egyben, hiszen innentől a tagoknak kellett volna fenntartaniuk egy hatalmas belvárosi kultúrházat és magánklubot, az állami támogatás pedig egyre fogyatkozott, míg az utolsó évekre teljesen el nem apadt.
Minden anyagi probléma ebből a sajátos működési és tulajdonjogi struktúrából ered, hiszen a tagság öregedett és fogyott, pár százezer forint folyik be ma tagdíjakból. A rendszerváltással pedig kinyílt a világ, nem volt szükség tovább a szabadság kis rejtett szigetére, az újabb művészgenerációk már nem a Fészekbe jártak.
A Fészek Klub zárvány lett a bulinegyedben, nem találta meg a helyét a 21. századi főváros kulturális életében, és fenntartható működési modell sem jött létre. „A legtöbb klub nagy lendülettel indul el útján, és gyakran pár év alatt is letörik. Vezetői, tagjai, céljai kicserélődnek, nem oda érkezik meg, ahová indult. Annak a pezsgőspalacknak a sorsára jut, amelyben a régi vignetta védelme alatt ecetet őriznek.” – Mintha épp száz esztendeje, a 25. évfordulón elmondott beszédében pontosan megsejtette volna Heltai Jenő, mivé válik mára a Fészek Klub.
A klub hányatott sorsában (amit fenti keretes írásunk érzékeltet) az egyetlen állandóság a házat 1972-től egészen 2022-ig igazgató, ma is élő Galambos Tibor volt. Az egykori táncos-koreográfusé az érdem, hogy visszaszerezte az államtól a házat, és kapcsolatrendszerén keresztül mindig összekapart annyi pénzt, hogy a Fészek működjön. Ugyanakkor az utoljára a nyolcvanas években felújított klub leépülésében is nagy a felelőssége.
Az általa kézivezérelt egyesület tagnyilvántartásban a legteljesebb káosz uralkodott, „ahány adathordozó, annyi taglista” – mondta a nemrég leköszönt elnök, Szélesi Sándor, aki csak megbecsülni tudja a tagok számát: hatvan–nyolcvanan lehetnek. A mostani elnök, Fejes Márta sem tudott pontos számot mondani. Ez a bizonytalan helyzet ágyazott meg közgyűlések manipulálásának, amiről később még szó lesz.
Fészek Klub. Budapest Bál, a fővárosi alkalmazottak Budapest Sportegyesületeinek bálja. Középen (cigarettával a kezében) Szakasits Árpád, a bál egyik fővédnöke.
Fortepan / Hámori Gyula
Eladósodás, leépülés, bezárkózó igazgató
Amikor az idős Varga Imre szobrászművész visszavonult nem sokkal 2019-ben bekövetkezett halála előtt, Galambos Tibor megkérdezte az épp a házban forgató Török Ferenc filmrendezőt, hogy nem akar-e elnök lenni. Törökre nagy hatással volt a Fészek múltja, és vállalta a szerepet „Az volt a feladatom, hogy ne adjam át az államnak a házat, és ne égjen le” – fogalmazott. A Fészek körül a rendszerváltás óta köröztek a milliárdos értékű belvárosi palotára éhes héják. Az elnök funkciója az alapszabály szerint leginkább protokolláris, a házat a főtitkár-igazgató vezeti, neki van aláírási joga. Nem csoda, hogy egymás után estek ki a csontvázak a szekrényből, miután 2022 májusában az ötven évig regnáló Galambos igazgató is visszavonult.
Ekkor vált világossá a katasztrofális anyagi helyzet, ami részben abból adódott, hogy a vezetés évekig nem fizette a kerület által kirótt ingatlanadót.
Pedig akkor már 26,5 millió forintos tartozást görgetett maga előtt a ház csak ebből, aminek a késedelmi pótléka évi 2 millió volt, plusz az aktuális, akkor 7,3 millió forintos éves adó – ez a három évvel ezelőtti az utolsó megbízható adatunk az adósságállományról. Az adót azért rótták ki, mert az éttermet bérbe adták, így üzleti célra használták a házat. A legtöbben azt mondták erről, hogy az ezért fizetendő építményadó magasabb volt, mint maga a bérleti díj, ez indította el az eladósodást és az étterem bérlőjével való, később részletezendő háborúskodást is, igaz, a HVG által látott számla ezt nem igazolta.
Lakos Gábor
Az épület az évek során műszakilag olyan állapotba került, hogy „egy villanykapcsolás is kaland volt” – fogalmazott egy tag. Arról megoszlanak az emlékek, hogy mióta nem lehet fűteni a házat, de az utóbbi években bizonyosan nem, előtte is inkább csak temperáló fűtés volt, a gázkazán mára használhatatlan. A Covid óta csak alkalomszerűen tudtak kinyitni. Ezek a problémák rendes körülmények között is súlyos feladat elé állították volna az új igazgatót, de itt felmerültek merőben szokatlan körülmények is.
Például az, hogy saját tagjaik között írtak ki pályázatot a ház vezetésére. Ez sem volt a legjobb döntés, mert nagyon behatárolta a jelentkezők körét. Galambos Tibor Hollós Máté zeneszerzőt szerette volna igazgatónak, aki le is tett egy koncepciót, csakhogy elindult az igazgató saját fia, Galambos Zoltán is a pozícióért. Bár az apa nem szerette volna utódjaként, a közgyűlés 2022-ben mégis az ifjabb Galambost választotta meg, akit apja mellett Török Ferenc sem gondolt alkalmasnak a klub vezetésére. Az ifjú Galambos gyakorlatilag a házban nőtt fel, ott is dolgozott afféle technikai személyzetként, jól ismerte a működést, de az őt ismerők szerint valóban nem voltak meg a képességei, hogy egy kulturális intézményt elvezessen.
Török Ferenc szerint az ifjabb Galambos egyre inkább kezelhetetlen lett mint igazgató, például bezárkózott a házba. Ezért a 2023. áprilisi közgyűlést az utcán, az esőben kellett megtartani, ahol le is váltották őt. Ő azonban ezután sem akart távozni a Fészekből, Facebook-posztokban kért segítséget: „2023. április 26-án, egy bizonyos Erdős László üzletember 10 biztonságival rámtörte az ajtót” – írta. A poszt szerint felújításba kezdtek, csiszológépekkel, festékszórókkal egyszerűen elüldözték az irodából, és nem engedték be többé a házba.
Mivel a korábbi elnökségi tagok a megoldhatatlan nehézségeket látva távoztak, ezért Török a saját szakmai-ismerősi köréből újabb szakembereket nyert meg elnökségi tagnak:
Bojár Iván Andrást, Gink Sárát és Zsoldos Dávidot, akikhez később Fullajtár Andra is csatlakozott. Olyan személyiségeket vont be Török, akik képesek lettek volna egy budapesti kulturális intézmény arculatát kialakítani, afféle második Jurányit álmodtak, Igaz, pénzt végül nem tudtak szerezni., és mozgásterüket sem tudták bővíteni.
A leváltott igazgató helyett nem tudtak saját embert bevinni, így a korábbi gazdasági vezetőt, Fejes Mártát választotta meg a közgyűlés igazgatónak, aki nem bizonyult az elnökség partnerének. Ekkor tűnt fel Erdős László is, aki a történet egyik főszereplője lett. Afféle megoldóember, aki az új vezetés előtt megtisztította a terepet, de aztán persze ők is sorra kerültek. Később művészeti igazgatónak is címezte magát. Most azt mondta a HVG-nek, zenei produceri munkásságára büszke, és csupán segíteni akart a Fészek Klubon. Semmilyen tisztsége nem volt, most csak egyszerű tag, nem is lát bele az ügyekbe.
Lakos Gábor
Új bérlő, érvényes jogcím nélkül
Erdősnek szerepe lehetett abban is, hogy az igazgató után 2023. november 22-én kitették az étterem korábbi bérlőjét is, az Intuitia Kft.-t. Az étteremmel sok baj volt Török Ferenc szerint: a Flamingo, majd Havana nevű étterem és bár – és különösen a vendégköre – nem volt méltó a házhoz, még lövöldözés is volt, a bérlő igyekezett túlterjeszkedni, mondta a rendező. És bár a 2010-es árakhoz szabott bérleti díjat évről évre indexálták, az egyesület vezetése úgy gondolta, jóval nagyobb bevétele is lehetne a vendéglőből.
Ez azonban nem elégséges érv ahhoz, hogy egy 12+6 évre szóló bérlei szerződést felbontsanak, és a bérlőt, aki még a Covid időszakában is rendesen fizetett, kitegyék. Mégis ez történt. Az Intuitia Kft. szerint ráadásul a fentiek „alaptalan állítások”, és 2019-től kezdődően a Fészek indokokat keresett a bérleti szerződés módosítására vagy megszüntetésére, majd Erdős László megjelenésével „nyíltan törekedtek bármi áron való eltávolításukra”.
Egyik reggel valóban biztonsági szolgálattal állták el a bejáratot, a bérlő azóta sem tudott bejutni.
Az étterem azóta ugyanazon a néven, de más bérlővel működik. Az Intuitia Kft. idén szeptemberben azonban pert nyert, ami ellen lehet fellebbezni, de „az ítéletet előzetesen végrehajtható”. A jelenlegi bérlőnek, a Drink Pink Kft.-nek „nincsen érvényes jogcíme a helyiség birtokban tartására. Olyan helyiségre kötött bérleti szerződést, amely vonatkozásában már másik bérleti szerződés van érvényben” – áll az ítéleteben. Az Intuitia Kft. most azt várja, hogy a bérlő végrehajtsa az ítéletet, ha nem, végrehajtóval térnek vissza.
Lakos Gábor
Miután kitették a most pernyertes céget, részben Erdős, a megoldóember hozta az újabb üzleti konstrukciót, illetve a tavalyi évet 11 milliárd forintos bevétellel, 400 milliós adózott nyereséggel záró italnagykereskedő Raiker egyik tulajdonosát, Horváth Attilát. Török szerint ez jó ötlet volt, a Raiker tőkeerős cég, kulturális projekteket is támogattak korábban, és letettek egy jó üzleti tervet, „több száz milliót költöttek volna a házra”. 2023 szeptemberében meg is alapították a klub épületében bejegyzett Fészek Art Kft.-t, amiben a Raiker tulajdonosán, Horváth Attilán kívül Paku Zsolt, az étterem új üzemeltetője, a Drink Pink Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, valamint Erdős akkor 22 éves fia vesz részt. A Fészek Art Kft. 10+5 évre kapta meg az épületet. Bár Török látta ennek a konstrukciónak a szokatlanságát, úgy ítélte meg, a katasztrofális pénzügyi helyzetben jó döntés, és megmentheti az adóssággal küzdő házat.
Ám a szerződés még az elnök és saját barátaiból álló elnöksége között is súlyos feszültséget okozott.
Ugyanis az elnökség csak a következő év elején, hét hónap múlva értesült az üzletről, sőt a kft létéről is, amit nagyon rossz néven vettek. Az elnökség – amelynek a biztalma Erdősben és Fejesben erősen megrendült – először a szerződést sem láthatta, és a tagok egy ideig úgy érezték, hogy Török is átállt Erdősék oldalára, akik teljesen kiszolgáltatják a házat egy üzleti körnek. Ezt látszott igazolni, hogy a kft 2024. februárban és márciusban jegyezte be két lépésben a 135 milliós jelzálogjogát az épületre.
Lakos Gábor
Fejes Mártától nem kaptunk választ arra a kérdésre, mire ment el ez a pénz, de forrásaink szerint egy évvel korábban még nem volt ekkora adóssága az egyesületnek. Az is furcsa, hogy ha már elzálogosították a házat, miért nem tették rendbe belőe annyira, hogy megnyithassanak, és miért került hamarosan ismét csődközelbe? Az elnökség tagjai aztán mégis elérték, hogy átdolgozzák a szerződést, aminek a lényege az volt, hogy az egyesületnek is maradjon mozgástere, szervezhessen programokat, és ne legyen teljesen kiszolgáltatva a Fészek Art Kft.-nek. Ezt a verziót vitték be 2024. március 5-én a közgyűlésbe, és úgy tűnt, rendeződnek a dolgok, kijönnek a gödörből, talán már kulturális programok is lehetnek.
Fantomtagok léptek a képbe
Ekkor robbant a bomba: a lökdösődéssel, ordibálással tarkított közgyűlés történetét lapunk részletesen megírta. A lényeg, hogy
Erdős László – levezető elnökként – 28 új tagtól hozott felhatalmazással váratlanul leváltotta az elnökségi tagokat, és gyakorlatilag kidobatta őket a házból.
Törököt csak azért nem váltották le, mert lejárt a mandátuma. Erdős legendának minősíti a történetet, szerinte valójában meg akarta újítani a tagságot. Török utódja augusztusban egy évre Szélesi Sándor író lett, aki Erdőssel közösen írt fantasyt a hetvenes években titokzatosan visszatérő Sztálinról.
Az viszont nem fikció, hiszen a bíróság is megállapította idén május 26-án kelt ítéletében, hogy a 28 tag valójában sosem lépett be az egyesületbe, így tehát az őket leváltó közgyűlés jogszerűtlen volt. Forrásaink szerint a fantomtagok nevében való szavazás, a tagság befolyása, a lehetetlen időpontokra kiírt közgyűlések, és utána pár ember szavazatával meghozott döntések mind régi trükkök a Fészek Egyesület irányításban. Hiteles tagnyilvántartás nem lévén tág tere van a hasonló ügyeskedéseknek. A bíróság nem állította helyre az elnökség státuszát, amit nem is kértek.
„Mi csak világossá akartuk tenni, hogy a legjobb szándékkal dolgoztunk a házért, és onnan jogellenesen távolítottak el, bármi történik utánunk, azért nem felülünk” – magyarázza Zsoldos Dávid, az elküldött elnökségi tagok egyike. Azért is nem helyezhette vissza őket a bíróság, mert időközben Galambos Zoltán a leváltott igazgató is pert nyert, ami szerint jogszerűtlen volt a leváltása.
Tehát jelenleg az étterem korábbi bérlőjének, a korábbi igazgatónak és az őt leváltó korábbi elnökségnek is igazat adott a bíróság, ennek ellenére egyikük sincs birtokon belül. Az elnök mandátuma pedig hónapok óta lejárt.
Igaz, mint írtuk, a döntési jogok így is, úgy is Fejes Márta igazgató kezében vannak. Beszámolót utoljára a 2023-as évről adtak le, ekkor 70 millió forintos bevétele volt a háznak, és16 milliós mínusszal zárták az évet – ami az előző évi 38 millióhoz képest jobb, ráadásul ekkor már a 8 milliós állami támogatás sem kapták.
Lakos Gábor
Az ingatlanért megy a harc?
Az egyesület folyamatos alapszabály-módosításokkal próbál menekülni a perek következményei elől. Bekerült például, hogy az elnök nevezi ki és menti fel az igazgatót. Az ítélet után vissza is helyezték Galambos Zoltánt, „de még aznap délután le is váltottam” – mondja Szélesi Sándor volt elnök, aki szintén úgy ítéli meg, Galambos nem képes irányítani a házat.
Sokak szerint az ingatlanért megy a harc. Ahány üzletember megfordul itt, valószínűleg mind elgondolkodik, hogy jó lenne megszerezni ezt a több emeletes, milliárdokat érő, kihasználatlan palotát a bulinegyed szívében, ami egy adósságokban úszó, zavaros és kiüresedett egyesület kezében van.
Csakhogy egy jól-rosszul, de működő egyesület kezéből nem könnyű kivenni, ráadásul ismert épületről van szó, nagy botrány övezné az eladást, bizonyára lennének olyanok, akik megtámadnák, ha jogi fogást találnának rajta.
Figyelmeztettető jel, hogy mivel a Paku Zsolt vezette Fészek Art Kft.-nek jelzálogjoga az épületen, akár meg is szerezheti azt, ha nem tud fizetni az egyesület. Márpedig nem úgy tűnik, hogy a napi gondokkal küzdő szervezet 135 millió forintot valaha is kicsenget. Szerettük volna megtudni Horváth Attilától, hogy miért szállt be a Fészek finanszírozásba, és milyen tervei vannak, de nem adott érdemi választ.
Lakos Gábor
Az épületet meg lehet úgy szerezni, hogy valakik beépülnek az egyesületbe, és átvisznek egy eladási határozatot. Szélesi Sándor azt mondja, ha ismét ő lesz az elnök, a ház eladását felvetni sem szabad, „utolsó utáni megoldásként sem”.
Reménykedik, mert közben felújítások zajlanak a házban, és úgy tűnik, hogy ősztől újra meg lehet nyitni.
Eljött a Permanens Vakáció
„Nem teljesen látom át az itteni struktúrát” – kezdte az egyébként ügyvédként is praktizáló Drahovszky Márk, aki szeptembertől nyolc hónapon át a ház emeleti részét hasznosítja. Az egyesülettel és az étterem bérlőjével, a Drink Pink Kft.-vel szerződtek. Drahovszky alapította a Margit körúton a nemrég költözni kényszerült Permanens Vakáció nevű népszerű helyet, így remény van arra, hogy egészen új közönséget tud bevonzani, és bevételt is generál.
Lakos Gábor
Azt mondta, őt nem hozta senki Fészekbe, egy évvel ezelőtt kerestek egy alternatív helyszínt egyik eseményükhöz, és így vetődtek ide.
Azt vállaltam, hogy nyáron rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozom a házat, nem akkora volumenű a felújítás, aminek a megtérítéséhez többéves működés kellene, csupán szeptembertől májusig tartó tesztidőszakra szerződtünk.
A 2020-ben alakult apró vállalkozás az utóbbi éveket szerény, néhány millió forintos eredménnyel zárta. Méretes befektetést ezért sem tudott vállalni, mégis nagy változást hozott a Fészek életébe. Először is kitakarították a helyiségekben évek alatt felhalmozódott lomot, hűtő-fűtő klímákkal megoldották a ház évek óta hiányzó fűtését, így ezen a télen már nyitva tudnak tartani. Felszedték az átpenészedett, dohos szagot árasztó, rongyos padlószőnyegeket, újrahúztak egyes vezetékeket, „megszüntettünk néhány falból kilógó életveszélyes kábelt”, lecserélték a nyolcvanas évekből maradt színpadi lámpaparkot, kifestették az egyik kiállítótermet, ahol tárlatokat rendeznek majd. Megnyitják az emberemlékezet óta zárva tartó emeleti presszót, helyreállítják eredeti állapotára a freskót, és korszerűsítették a berendezést, vizet és áramot építettek ki, gépekkel szerelték fel a bárpultot. Főleg hétvégén használják a házat, már eddig is számos koncertet szerveztek, a hét többi napján pedig az egyesülettel közösen hasznosítják a helyszínt. „A legmerészebb álmaimban az szerepel, hogy szerda délután is be lehessen ülni egy kávéra a Fészekbe – fogalmazott Drahovszky Márk. – De ettől még messze vagyunk.”
Szélesi szerint talán nem ilyen hasznosításról álmodik a tagság, de be kell látni, hogy nagy lépést kell tenni, hogy rájuk ne dőljön a ház. A Permanens Vakáció azzal, hogy kipofozza a házat, megoldja a fűtést, az egyesület működését is segíti, és bevételhez juttatja őket, hiszen így a hétköznaponként már ők is tudnak egy-egy eseményt tartani. Az egyesület dolgozik a honlap újraindításán, a Fészek Facebook-oldala ugyanis jelenleg is a kétszer leváltott Galambos Zoltán kezében van.
Lakos Gábor
A volt elnök azt ígéri, rendbe hozzák a tagnyilvántartást, csak az lehet tag, aki a jelképes tagdíjat is befizet. Egyik forrásunk azt tanácsolja, hogy lépjen be minél több fiatal művész a Fészekbe, hiszen egy nagyobb, heterogénebb – és főleg létező – tagság garanciája lehet az átlátható döntéshozatalnak, akár megmenthetik és feltámaszthatják ezt a különös kultúrtörténeti csodát. November 13-án újabb közgyűlés lesz, érdemes lesz figyelni, mi történik.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
