Nem most történt, hanem még másfél évvel azelőtt, hogy Krasznahorkai László második magyarként Nobel-díjat kapott volna: 2024 márciusában jelentette be az Osztrák Nemzeti Könyvtár, hogy átveszi Krasznahorkai László irodalmi hagyatékát. Akkor a hír nem került be a magyar sajtóba, most viszont a 444 találta meg az akkori beszámolót az osztrák közmédia oldalán, amely még magyarul is megírta, milyen büszkék új szerzeményükre.
„A szerzői hagyatékban az 1980-as évek óta 23 nemzet több mint 700 levelezőpartnerével folytatott »rendkívüli terjedelmű« levelezés található. Kéziratok dokumentálják Krasznahorkai László teljes irodalmi munkásságát, amik között eddig kiadatlan szövegek is találhatók” – idézi a 444 az osztrák közmédiát, hozzátéve, a gyűjteményben a regények és elbeszélések kezdeti vázlatai, a megfilmesített művek forgatókönyvei és a fordítókkal folytatott szoros együttműködést dokumentáló anyagok is ott vannak. Emellett kutatási anyagok, utazási dokumentumok, naplók, hang- és videóanyagok találhatók benne.
Így pedig a négy, világszerte legismertebb magyar író irodalmi hagyatéka mind külföldi országokba került
– hívja fel a figyelmet a 444 Kertész Imrére, Krasznahorkai Lászlóra, Nádas Péterre és Esterházy Péterre utalva.
Emlékeztetnek ugyanakkor: noha Kertész Imre a Nobel-díja évében, 2002-ben a hagyatékát a Berlini Művészeti Akadémiának adta át – mondván, így „helyezte biztonságba” azt –, Kertész 2016-os halála előtt tíz nappal az író felesége aláírt egy szerződést a Schmidt Mária-féle Kertész Intézettel az író szerzői jogainak átadásáról. Ugyanakkor a Kertész Imre-regények és -esszék kéziratai és a többi fontos dokumentum kb. 35 ezer oldal terjedelemben továbbra is Berlini Művészeti Akadémia Kertész számára létrehozott archívumában vannak.
A Berlini Művészeti Akadémia 2022-ben nyitotta meg a Nádas Péter-archívumot az író által 2018-ban átadott, 240 doboznyi dokumentumból. Nádas erről azt mondta: Budapestről őt nem kereste emiatt senki, szemben a németekkel. Hozzátette, hogy ő már három-négy rezsimet megélt, és ezek szerint „nincs olyan hatalom, ami érdeklődik a munkám iránt, ennek örülök” – idézi a 444.
Az Esterházy-archívum 2025-ben nyílt meg szintén a Berlini Művészeti Akadémián, de itt őrzik még Konrád György hagyatékát is. „Olyan német szellemóriások mellé kerültek, mint Günter Grass, Adorno, Bertolt Brecht vagy Walter Benjamin, akik életművét nagy tisztelettel gondozza hazájuk” – írja a portál.
Borítókép: Österreichische Nationalbibliothek
