Meghalt egy világsztár festő, és erről nekem önző módon az jutott eszembe, amit én köszönhetek neki.
1987-ben könyvem jelent meg a Magvető Kiadó Gyorsuló idő sorozatában Aki lengyel, katolikus? címmel. Alcíme: Állam és egyház Lengyelországban. Akkor már sok mindent le lehetett írni, ha nem is mindent, de még nem nyílt meg az a rengeteg titkos levéltár, amely néhány év múlva.
Szóval a könyv korának terméke, de a címlapja különleges. Egy Marx-portré látható rajta, keresztbe fektetve egy feszület, egy rózsafüzér és egy lengyel nemzeti színű (fehér-piros) szalag. Engem mint szerzőt nem kérdeztek meg róla, csak a kész könyvön láttam, de tetszett. Készítőjének neve nekem, bevallom, nem mondott semmit: Maurer Dóra. Pedig a hozzáértők körében már híres volt. Számára ez bizonyára egy volt a sok kis feladat között.
Maurer Dóra, Torula Művésztér, 2022
Bognár Benedek és Simon Zsuzsanna
Amikor legközelebb Varsóba utaztam, vittem egy tiszteletpéldányt Aleksander Merkernek, a még létező Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesének, aki egymást váltó politikus elnökök mellett a „szakértelmet” képviselte a lengyel kommunisták egyik fő vallásszakértőjeként, és aki korábban néhányszor válaszolt a kérdéseimre.
Átvette a könyvet, ránézett a címlapra, és kibukott belőle: no, ezt nálunk a cenzúra nem engedte volna át.
Ott ugyanis 1990-ig formálisan is létezett állami cenzúrahivatal, amelynek engedélye nélkül semmi se kerülhetett nyomdába.
Szép bók! – gondoltam, de mivel nem ismertem személyesen Maurer Dórát, nem adtam tovább neki. Most, halálhírét olvasva köszönöm meg neki utólag, hogy értékesebbé – cenzúrát nem tűrővé – tette egykori könyvemet.
https://hvg.hu/360/202004_maurer_dora
Nyitókép: Maurer Dóra 2018-ban. Fotó: MTI / Czimbal Gyula
