A "Retyezáti Rambó" és az emlékezetes népszavazás

A 90 évvel ezelőtti soproni népszavazás előtt magyar különítményesek vették át időlegesen az uralmat a nyugat-magyarországi területeken. Egyikük egészen fantasztikus pályát futott be az 1910-es és 1920-as években, amikor Erdélyből hirtelen Nyugat-Magyarországon találta magát.


Új Színház: levetetik a darabok közel felét a jogtulajdonosok

A repertoár fele mindenképpen lekerül jövő februárban az Új Színház műsoráról, miután az új vezetés mellett a jogtulajdonosok nem hosszabbították meg a lejáró szerződéseket. Márta István tudomása szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.


Ha lázba hozta A da Vinci-kód, ezt se hagyja ki

Nemrégiben magyarul is megjelent Scott Mariani könyve, melyben Wolfgang Amadeus Mozart világhírű zeneszerző halálának rejtélyes körülményeit igyekszik feltárni egy izgalmas krimiben.




Mitől rettegtek december 13-án?

Még ma is misztikus köd lengi körül december 13-át: akadnak, akik tudni vélik, hogy az ilyenkor névnapjukat ünneplő Lucáktól „óvakodni” illik, mások a Luca-székét emlegetik vagy a karácsonyfa alá kerülő, e napon elvetendő Luca-búzát. De vajon mi az alapja az ismert és kevésbé ismert népszokásoknak?














Trianon utáni területi nyereség: hogyan ravaszkodtuk ki Sopront?

Sopronban és környékén 1921-ben népszavazást tartottak, amely kimondta, hogy a terület Magyarország része marad. Miközben a magyar különítményesekkel, a népszavazás lebonyolításával és befolyásolásával azóta is sokat foglalkoztak, addig a referendumhoz vezető diplomáciai manőverekről kevesebb szó esik. Mementó-sorozatunk e részében ezeket a tárgyalásokat elevenítjük fel.