Markó-kiállítás: külföldről tértek haza a képek – Nagyítás-fotógaléria
Id. Markó Károly (1793-1860) a 19. század magyar festészetének egyik legismertebb alakja. Tevékenysége abban az időben indult, amikor Magyarországon még alig nyílt lehetőség művészként a megélhetésre, s noha sikerült az 1820-as évek elején Pesten a legnevesebb támogatókat megnyernie, pályafutását mégis külföldön folytatta. A Nemzeti Galéria május 6-án nyíló és október 2-ig látogatható kiállítása a kezdeti és az Itáliában felívelő karrier állomásain keresztül mutatja be id. Markó Károly művészetét, s ezáltal a korszak európai festészetének egyik legjellegzetesebb vonulatát.
Százéves házakban jártunk Budapesten – Nagyítás-fotógaléria
Idén több budapesti ház ünnepli építésének 100. évfordulóját, aminek alkalmából a hétvégén nyitott kapuk és programok várták az oda látogatókat.
Eltűnt az élet a fukusimai erőmű közeléből – Nagyítás-fotógaléria
A hetvenezer fős Odaka városa volt a legközelebbi település a megsérült fukusimai erőműhöz. A nukleáris baleset után teljes lakosságát evakuálták, Odaka Pripjatyhoz hasonló szellemvárossá változott. Életnek szinte nyoma sincs az utcákon, nem is valószínű, hogy a lakosság egyhamar visszatérhet a radioaktív sugárszennyezett területre. David Guttenfelder, az AP hírügynökség fotósa a romeltakarítást végző katonákkal járta be a kihalt területet.
A Tűzraktér utolsó napjai - Nagyítás-fotógaléria
A Tűzraktérnek március 31-ig ki kell ürítenie az épületet, az ott lévő művészeknek el kell költözniük, miután a VI. kerületi önkormányzat a 3136,5 négyzetméter alapterületű ingatlant pályázat útján bérbeadással kívánja hasznosítani. Képriport az őszi kerti kocsmaidőszak végéről és az tűzraktérben zajló utolsó pillanatokról.
Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.