Felsőoktatás: "A csúcson mindig van hely" – Nagyítás-fotógaléria

Felsőoktatás: "A csúcson mindig van hely" – Nagyítás-fotógaléria

Utolsó frissítés:

Szerző:

Tetszett a cikk?

Miről álmodnak az egyetemisták? Erre a kérdésre kerestük a választ a szeptemberi szemeszter első napján a jogi, a közgazdaság-tudományi, a műszaki és a bölcsészkarok campusain. A legtöbben a csúcsra vágynak, de akad, aki tanácstalan.

Vera 18 évesen kezdi a jogi tanulmányait. Elmondása szerint ez volt az egyetlen szakma, ami érdekelte. Később ügyészként szeretne elhelyezkedni, mert az emberi jogok és kötelességek területén ő az államot képviselné.
©
Áron (18, jobbra) már 15 évesen tudta, hogy a jogi pályát választja, míg Balázs (19) már egy évet a bölcsésztudományi kar történelem szakán is eltöltött. Bár tudják, hogy telített az ügyvédi szakma, úgy vélik, kellő elszántsággal megtalálják a helyüket az egyetem után. Tisztában vannak vele, hogy először még el kell végezni az iskolát, ami ugyancsak kihívás.
©
Kata (18, középen) kiskora óta érdeklődött a jog iránt, főleg, mert környezete is inspirálta. Az osztályfőnöke férje például bíró, aki nagyon boldog a szakmájában. Kitti (20, jobbra) inkább védőügyvédként helyezkedne el a tanulmányai után, és az igazsgágot szeretné képviselni. Nem fél a nehéz elhelyezkedéstől, mert szerinte a csúcson mindig van hely. Kitti (19, balra) már tanult külföldön, és a jövőben diplomáciai karrierre vágyik, amihez a jog tökéletes alap.
©
Leila (19) a közgazdaságtan mellett az ELTE nemzetközi tanulmányok és kommunikáció szakát is végzi. Legszívesebben újságíróként helyezkedne el később.
©
Franciska 23 évesen a Corvinus Egyetem mesterképzésén vesz részt, mert szeretne közép- vagy felsővezetőként érvényesülni. Bence (22) HR-területen szeretne majd elhelyezkedni egy nagyvállalatnál, de a controlling is érdekli. Neki is vezetői ambíciói vannak, ezért vesz részt a mesterképzésen.
©
Márk (21) a közgazdasági diploma után a "big four" egyikénél szeretne munkát kapni. A Price Waterhouse Coopers, a KPMG, a Deloitte irodájának egyikében foglalna helyet a diploma után, pedig anyukája azt tanácsolta, legyen informatikus.
©
Tamás (középen) a Kőbányai Zenei Stúdió jazz tanszakának elvégzése után inkább a műszaki tanulmányokat választotta. Most, 26 évesen a BME környezetmérnöki szakán másodéves hallgató. A passzív házak és a hulladékgazdálkodás után érdeklődik, és reménykedik, hogy egy uniós szabályozás révén könnyen talál munkát. Gergő (20, balra) arról álmodik, hogy a posztapokaliptikus szemétbajok orvoslásában segíthet a diploma után. Bence (20) szerint az is fontos misszió, hogy ráébresszék az embereket és a vállalatok vezetőit, mekkora felelősségük van a saját környezetük megóvásában.
©
Kitti (18) - bár a műszaki menedzser szakra nyert felvételt - a szállodaiparban szeretne érvényesülni. Az idegenforgalmi szakra azonban nem vették fel, így a BME-n kezdte meg tanulmányait.
©
Krisztián (19) gépészmérnöknek készül a Budapesti Műszaki Egyetemen, pedig leginkább a filmművészet érdekli. "Ám oda kapcsolatok kellenek" - véli a fiatal, ezért inkább egy olyan szakot választott, amely biztosabb jövőt ígér.
©
Imola az ELTE bölcsésztudományi karának francia szakán tanul. Egyelőre fogalma sincs, mi lesz belőle. Szívesen lett volna énektanár, de a tapasztalata szerint az iskolában senkit sem érdekel annyira az ének-zene, hogy élvezetes lenne tanítani.
©
Diána (23) harmadéves lengyel-szlavisztika hallgató a bölcsészkaron, de nem gondolja, hogy a diplomával, speciális képzés nélkül könnyen el tudna helyezkedni. Csoporttársa, Márton (21) sem túl bizakodó, a lengyel-szakot csak azért választotta, mert nem kellett hozzá nyelvtudás.
©
Zsófi (22, jobbra) magyar nyelv és beszédfejlesztő szakra jár az ELTE-BTK-n, és szeretne a diploma után gyerekekkel foglalkozni. Kiskorában vers- és prózamondó versenyeken szerette meg a magyar nyelvet. Csoporttársa, Lilla (22) akár felnőttekkel is szívesen foglalkozna, a médiában dolgozók felkészítésében lát lehetőséget beszédfejlesztőként.
©
Hozzászólások