Saul fia: díjeső után kiállítás
A Saul fia című film külföldi sikerei után a forgatása alatt készített portrékból nyílt kiállítás Hátraarc címmel november 22-én a Magyar Fotográfusok Házában. A tárlatot három olyan archív felvétel egészít ki, amelyeknek a negatívjait az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumban őrzik. Közben a rendező, Nemes Jeles László újabb sikereket könyvelhetett el: a New York-i Filmkritikusok Egyesülete a Saul fiát szavazta meg az év legjobb elsőfilmjének, a legjobb külföldi film díját pedig a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségétől kapta. Galériánkban a kiállítás anyagából válogattunk.
Hermann Ildi fotográfus a Saul fia című film forgatása alatt – Nemes Jeles László rendező és Erdély Mátyás operatőr koncepciója alapján – portrékat készített a film szereplőiről: a nemzetközi színészgárdáról csakúgy, mint a statisztákról. Ezek a fotográfiák a forgatás szüneteiben, köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el, és az sem hagyta el őket. Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett-konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.
A kiválasztott harmincegy, szinte életnagyságú portré alkotta kiállítást három olyan archív felvétel egészíti ki, amelyeknek a negatívjait az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumban őrzik. A film egyik jelenetében az egyik sonderkommandós egy fényképezőgéppel az ajtónyíláson keresztül készíti el ezt a néhány felvételt, amelyeket aztán szerencsésen el is tudnak rejteni, mint ahogyan az a valóságban is történt 1944 nyarán.
A képek készítéséhez kiindulásul a La grande terreur en URSS 1937-1938 című fotóalbum szolgált. A halálraítéltek portréiból összeállított könyv mélyen megindító képei gyakran néhány órával az ítélet végrehajtása előtt készültek. Tomasz Kizny lengyel fotográfus három éven át tartó kutatásának eredményeként létrejött kötet mérföldkő a XX. századi történelem e sötét korszakának feltárásában.
A kiállítás a forgatás alatt készült portrék, az archív felvételek és az eredeti szövegrészletek egységbe rendezésével direkt módon és áttételesen is reflektál a filmre. A fotók ugyanolyan 35 mm-es nyersanyagra készültek, mint amire a filmet forgatták.
A portrék, az archív felvételek és a kísérő dokumentumok Budapestről indulva sok helyen bemutatkoznak majd a nagyvilágban, a fotográfia eszközrendszerével segítve az intenzív emlékezést és hozzájárulva a film hazai és nemzetközi ismertségéhez.
Csizek Gabriella, kurátor
A leghosszabb nap – Nagyítás-fotógaléria
Ismeretterjesztő Nagyítással emlékezünk meg a normandiai partraszállásról, amelyen nemcsak a világháború, de a háború utáni Európa sorsa is múlt. Emberek, tankok, hajók és csodafegyverek, amelyeknek hatása ma is velünk él.
Amikor magyarok küldtek halálba magyarokat – Nagyítás-fotógaléria
A holokauszt áldozataira emlékezik a világ január 27-én, azon a napon, amikor 1945-ben felszabadult a náci Németország legkegyetlenebb szimbóluma, az auschwitzi haláltábor. Hatmillió emberrel, túlnyomórészt zsidókkal, de cigányokkal, melegekkel, ellenállókkal, kommunistákkal is végeztek itt, köztük sok százezer magyarral, akit otthonából, magyarok közreműködésével hajtottak fel a halálvonatokra. A hvg.hu képösszeállítása a holokauszt áldozataira emlékszik, és kegyetlenségre emlékeztet.
Világháborúk túlélői Budapesten
100 éves budapesti épületekre, a házak megkapó részleteire, és az ott élők történeteire fókuszál a Budapest100 nevű civil esemény, április 8-án pedig kiállítás nyílt Minden ház érdekes! címmel, amely a projekt elmúlt öt évének legjobb fotóit és legérdekesebb pillanatait mutatja be. A fotókiállítást, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban látható, az ötlettől az építésig a BME Építészklub, a Szellemkép Szabadiskola és a Budapest100 önkéntesei valósították meg. 2015-ben azok a lakóházak is csatlakoztak a programhoz, amelyeknek építése kötődik az 1911 és 1914 közötti időszakhoz. Galériánkba a projekt során készült fotókból válogattunk.
Hetven éve ért véget a rémálom
Hetven éve szabadult fel az emberiség történetének egyik legnagyobb halálgyára. Az Auschwitz-Birkenaut felszabadítók alig 7500 túlélőt találtak ott, ahol korábban majdnem másfél millió embert – köztük számtalan magyar zsidót – pusztítottak el.