A HVG Extra A Nő nőpárti. Szabadságpárti, gondolkodáspárti, vitapárti és minőségpárti magazin. Nem szájbarág, hanem összefoglal, és felkiáltójeleket tesz oda, ahol talán nincs elég. Kapukat nyit kifelé és befelé is, amelyektől nemcsak érthetőbb, de érdekesebb és tágasabb lesz a világ – benne mi magunk is. Karakteres és a legjobbat hozza ki belőlünk.
Harminc évesen olyan életet választottam magamnak, amelyben a lehető legszabadabb vagyok. Először megszabadultam a tárgyakhoz való kötöttségemtől, majd az otthonomtól, végül pedig saját korlátaimtól. Közel másfél éve lettem digitális nomád. Becsomagoltam az életemet egy hátizsákba, és világgá mentem, egyedül. A jegy csak oda szólt. Ma ott dolgozom, ahol éppen vagyok, nem pedig egy irodában ülve.
Sokadjára indul párbeszéd Magyarországon is a hatalommal való visszaélésről, a kiszolgáltatott helyzetűek megfélemlítéséről, ellehetetlenítéséről. Annyi biztos, hogy a probléma rendszerszintű, és nem merünk (nem tudunk, nem akarunk) beszélni róla. Pedig muszáj.
Ma fotók, filmek, internetes videók milliói hitethetnék el velünk, hogy a XXI. században a ruhátlanság már egyáltalán nem tabu. Az idealizált, photoshoppolt látvány – mint egy hízelgő udvari festmény – valóban elfogadott, kívánatos, ám a valódi, nem-tökéletes pucérság tilosabbnak számít, mint valaha.
Harmincas férfiak, akikre még mindig az anyjuk mos és főz; férfiak, akik 8-10 éve működő párkapcsolatokban sem képesek rábírni magukat a családalapításra; makkegészséges férfiak, akik munka helyett pornót és videójátékokat habzsolva ücsörögnek otthon, a társadalombiztosítási rendszer kontójára – ők a főszereplői annak az egyre többet hangoztatott nézetnek, miszerint a férfiakkal valami NAGY baj van.
A közösségi média és a webkettő felemel és ejt sztárokat, celebeket, rövid idő alatt a teljes ismeretlenségből lehet valaki híres. Samantha Montgomery egyik napról a másikra vált világhírűvé egyetlen dalnak köszönhetően, noha Youtube-csatornája valójában segélykiáltás volt. Presenting Princess Shaw címmel készítettek róla dokumentumfilmet.
Noha a takarításhoz sem több ösztrogénre, sem méhre nincs szükség, a nők a világon mindenhol több láthatatlan – fizetés nélküli – munkát végeznek, mint a férfiak. Így nem csupán kevésbé képesek kipihenni magukat, de az egyenlőtlen helyzet a nemek közötti bérrés elmélyüléséhez is nagyban hozzájárul. Magyarországon különösen elkeserítő a helyzet.
Szexmunkásokkal, szexet vásárló emberekkel, kutatókkal, érdekképviselőkkel is beszélget hamarosan megjelenő új könyvében, amely nem szakkönyv, inkább érdekfeszítő olvasmány, „a hétköznapi olvasónak szóló szociográfia”. Erről és a szexmunkaszemlélet körüli vitákról is kérdeztük Papp Réka Kingát.
Várandóssága utolsó hónapjaiban is turnézik, továbbra is szédületes tempót diktál. Az anyává válás nem gátolja a nagy rock'n roll rohanásban?
Hétköznapok, feladatok, problémák, logisztika, stressz, vagy épp a napi monotónia nem éppen vágykeltő hatásúak. A napi huszonnégy órányi tennivaló észrevétlenül távolít el minket az intimitástól, a minőségi szextől. Nincs rá tér, lehetőség, idő, energia. Valami mindig fontosabb, sürgősebb, egy idő után teljesen megfeledkezünk arról, hogy mire is vágyott volna a testünk-lelkünk. Tudjuk egyáltalán mire vágyunk?
A Bábellel annak idején teljes miniszériát építettünk a szépség témakörére. Nem pusztán a szépségiparról akartam műsort csinálni, sokkal inkább a mögöttes filozófia érdekelt: hogy bár a szépség alapvetően relatív fogalom, mennyire objektívnek gondolják sokan azokat a szépségideálokat, amelyek manapság hódítanak.
Család mellett is lehet karriered! Vállalj három gyereket, kapsz 20 millió forintot! Teljesítsd be a női princípiumot! Szüljél otthon jógapózban! Ilyen és ehhez hasonló gondolatok ömlenek a mai magyar fiatal nőkre a médiából és közszereplők szájából, és, miközben már nagyjából mindenki pocaklakókról ír babablogot, elfeledkezünk egy fontos kérdésről: mi van, ha valaki egyszerűen nem akar szülni? Hús-vér nőket kérdeztünk.
Személyiségfejlődésünk egyik mérföldköve, amikor képessé válunk arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy ez mi fán terem, és pontosan hogyan ismerünk rá.
Szépnek lenni alapvetően nem rossz, sőt, így a kérdés a címben megtévesztőnek tűnhet. Nemcsak azért, mert a szép emberekre többen mosolyognak az utcán, vagy hamarabb rendelhetnek a pincértől, hanem konkrét volúciós és forintosítható haszna is van. Mi viszont most azt a ritkább esetet vizsgáljuk szép emberek és a szépséggel foglalkozó kutatók segítségével, amikor a szépség igenis hátrányos.
Azt a tényt, hogy a gyerekeknek az egészséges fejlődéshez olyan nagy szükségük van a mesékre, mint mondjuk a C-vitaminra, ma már nem vitatja senki. Ám az, hogy miféle mesékre, gyakran okoz gondot a szülőknek.
A Hogy vagy? projekt elindult, és ha minden a terv szerint halad, egy év múlva már többet fogunk tudni arról, milyen ma Magyarországon nőnek lenni. Úgy értve, hogy igazából milyen.
A termékeny jóléti társadalmakban a családalapítás nem egyenlő azzal, hogy a nők évekre elássák és anyagilag is lenullázzák magukat. Itthon viszont, bár erős a családtámogatási háló, lehangolóak a születési arányok. Miközben a gazdasági kényszer arra ösztökéli az anyákat, hogy mielőbb újra munkába álljanak, a társadalomban mélyen tradicionális kép él az anyaságról, amit csak erősítenek a divatos pszichológiai áramlatok. De hogyan érhetjük el, hogy minél kevesebben essenek el ebben a csatában?
Tízévesen lett világhírű, tinédzserként divatikon, húszévesen újra kellett definiálnia magát színésznőként. Ma már elismeri, hogy hosszú évekig csak a megfelelés vágya hajtotta, és a feminizmus segített neki összhangba kerülni önmagával. Az ENSZ jószolgálati nagyköveteként az a küldetése, hogy a nők visszaszerezzék az önbecsülésüket, és hogy a férfiak is megértsék: jól járnának a nemek egyenlőségével.
Mi teszi a jó szülőt? A nevelési stílus vagy a világnézet? Az, hogyan jutalmaz és büntet? Vagy mennyire biztonságos otthont, milyen anyagi körülményeket teremt?
Talán kevesen tudják, hogy a világ első számítógépén, az ENIA Con nők végezték a programozói és szoftverfejlesztői munkát. Ám, míg a számítógépek hőskorában az informatika úttörői között sok nő volt, számuk a PC korszak beköszöntével csökkenni kezdett.
Appok a telefonunkon, aszinkron internet, számítógépek mindenütt. Ma már semmit sem lehet csinálni programozás nélkül, főleg, ha kutatásról és fejlesztésről van szó. Talán kevesen tudják, hogy a világ első számítógépén, az ENIA Con nők végezték a programozói és szoftverfejlesztői munkát. Ám, míg a számítógépek hőskorában az informatika úttörői között sok nő volt, számuk a PC korszak beköszöntével csökkenni kezdett.