szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Összefolynak előttünk a betűk, ég a szemünk, fáj a fejünk - nem ritka érzések ezek egy irodában eltöltött fárasztó nap után, a szem túlterheltségének legfőbb előidézője ugyanis a számítógépes munkavégzés. Megnéztük, milyen szemproblémákkal szembesülhetünk, ha naphosszakat bűvöljük a monitort.

Irritált, megerőltetett, vörös szem, viszkető, égő érzés, szúrás, könnyezés - csak néhány kellemetlen tünet, amelyek a számítógép használata során jelentkezhetnek. Enyhébb esetekben egyszerű szemfáradtságról beszélünk, amely a kiváltó okok megszűnésével többnyire el is múlik. Ha a panaszok hosszabb időn át fennállnak, de mégsem teszünk semmit az okok megszüntetése érdekében - például a munkánkból kifolyólag nem tudunk radikálisan változtani az életvitelünkön -, idővel szemszárazság alakulhat ki, amely sok esetben már orvosi segítséget igényelhet.

A képernyő bűvöletében. Munkahelyi ártalmak
© Fazekas István
"A tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor hosszasan figyelünk egy adott pontra, például olvasunk vagy a számítógépes munkába belefeledkezve órákat töltünk a monitor előtt; ilyenkor ugyanis a kelleténél kevesebbet pislogunk" - mondta a hvg.hu-nak Szakonyi Éva szemész szakorvos. További problémák előidézője, hogy hajlamosak vagyunk hunyorítani - akár úgy, hogy észre sem vesszük -, amikor a monitort nézzük, mivel a hunyorítással egyrészt javítjuk a látásélességet, mert segít kiszűrni a fókuszon kívüli tárgyakat, másrészt csökkentjük a zavaró fényvisszaverődéseket. A hunyorítás azonban szintén a pislogás gyakoriságának csökkenéséhez vezet, így elmarad a szem felszínének időről-időre szükséges újranedvesítése. Innen pedig egyenes út vezet a szemszárazságig. A normálisan 5-10 másodpercenként bekövetkező (percenként 6-12) pislogás akár 1-2 alkalomra csökkenhet, ha belefeldkezünk a munkába. Ennek következtében a szemfelszínt borító könnyfilm (amely pislogás nélkül 20 másodperc alatt elpárolog) állandó megújulása elmarad, s a fokozott könnypárolgást a szem fokozott termeléssel igyekszik kompenzálni.

"A páciensek általában felismerik, hogy elsősorban a munka, illetve az életvitelük okozzák a panaszaikat. Túlnyomórészt a 25-45 éves korosztályba tartoznak, és hosszú időt töltenek a számítógép előtt" - magyarázza Szakonyi doktornő. Bár a szemszárazság általában jól kezelhető műkönnyel, illetve szemcseppel, és ritkán ér el nagyon súlyos fokot, ez az állapot zavaró, sőt fájdalmas is lehet. A szemszárazság kialakulásához számos más életmódbeli tényező is hozzájárulhat: nem kifejezetten "szembarát" megoldás a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélküli tévézés, a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, s hasonlóan káros lehet a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helyiségekben való huzamos tartózkodás, a légszennyezettség és a dohányfüst.

A szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, ennek következtében a szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakulhat ki. A hosszan tartó könnyhiány végül kikezdheti a szaruhártyát fedő hámsejteket is, ami hegesedés következtében látásromlást, homályos látást eredményez - sorolja  a szemész szakorvos, milyen következményekkel járhat az elhanyagolt szemszárazság.   

A szem kifáradása megelőzhető, a legegyszerűbb, ha tudatosan figyelünk arra, hogy gyakran pislogjunk, használjunk műkönnyet, illetve időnként szakítsuk meg a munkát, s ne a monitort bámuljuk. Magyarországon miniszteri rendeletek - 50/1999. (XI. 3.) EüM és az 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM rendelet - szabályozzák a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeit. A részletes leírás legfontosabb kitételei a rendszeresen elvégzett szemészeti vizsgálat (évente-kétévente), a kötelező óránkénti 10 perces szünet, és a monitor előtt töltött munkaidő maximalizálása napi hat órában.

A már fennálló tünetek kezelésére - enyhébb esetben elég a műkönny - többféle szemcsepp közül is válogathatunk, amelyek használatát a háziorvossal vagy a szemész szakorvossal történő konzultációt követően érdemes elkezdeni. Egyes szemcseppek olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek a szem felszínén található hámrétegét védik, elősegítve a megújulását. Sőt, tartósítószer-mentes készítmények is kaphatók, amelyeket főként allergiásoknak, érzékeny szeműeknek ajánlanak. Amennyiben a szemszárazság előrehaladott állapotú, a hatóanyagok gél vagy szemkenőcs formában is alkalmazhatók.

Mínusz dioptria a monitor miatt (Oldaltörés)

A monitoron nem ugyanúgy látjuk a betűket, mint egy újságban, nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. Emiatt a szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell. Ez pedig állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

Legyünk távolságtartók!

© Végel Dániel
Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg a szemünket, ha a számítógép képernyőjét és billentyűzetét helyesen állítjuk be. Nagyon lényeges a képernyő szemtől való megfelelő távolsága; az ideális, ha legalább 50 centiméter van a szemünk és a monitor között, nagy képernyőknél ennél több is lehet. Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert így tágra kell nyitni a szemünket. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképp ne nézzünk ennél magasabbra.

A kontraszt és a fényerő beállítása is elengedhetetlen, nem szabad, hogy a fény kápráztasson vagy a képernyő árnyékolva legyen. Figyeljünk arra, hogy az ablakon beáramló természetes nappali fény vagy a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a monitorunkon.

Szemünknek fárasztó, ha sokáig azonos irányba és változatlan távolságra néz. Főleg közeli tárgyak - a számítógép képernyője -  hosszas nézése okoz nagyobb megterhelést, mivel a sugárizom állandó aktivitását igényli. A hosszas alkalmazkodás következtében a sugárizom görcsösen összerándul. A szem átmenetileg rövidlátóvá válik, és a távolabbi tárgyak képe elhomályosodik. Általában fejfájás, fáradtság jelentkezik, s a nézett tárgy a valódi helyénél távolabbinak és kisebbnek tűnik.

"Soha nem volt annyi rövidlátó, mint amennyit ma diagnosztizálunk" - tudjuk meg Szakonyi Évától. Az irodai munkát végzőknél általában kis mínusz dioptriát állapítanak meg a vizsgálatok során. Ők azok, akiknél nem figyelhető meg családi halmozódás, a látásromlásért tehát egyértelműen az életvitelük felelős. Huzamosan egy pontra néznek, így ellustul a szemük, ez okozza a rövidlátást. "Mivel közelre jól látnak, a munkavégzéshez ritkán igényelnek szemüveget, így csak akkor írjuk fel, ha kérik." Akkor van gond, ha az illetőnél öröklött hajlam is kimutatható, esetükben a környezeti ártalmak felgyorsítják a  látásromlást - teszi hozzá a szemész szakorvos.

A rövidlátás kialalkulásásnak szempontjából a gyerekek a legveszélyeztetettebbek, ebben a korban ugyanis még nem tökéletesek a finom szemmozgások, a számítógép nem megfelelő használata maradandó károkat okozhat. Mivel megszakítás nélkül akár órákig is képesek bűvölni a monitort, a szülők feladata, hogy figyeljék a gyereken a szem kifáradásának jeleit, s korlátozzák a számítógép előtt töltött időt.

Távollátóknál az alkalmazkodás görcse, a fejfájás, fáradékonyság, valamint a szem tompa fájdalma előbb jelentkezik, mivel látószervüknek a közeli tárgyakra való beélesítéskor fokozottabban kell alkalmazkodnia. Hasonló problémával küzdenek a nem megfelelő olvasószemüveget viselők is, a monitoron olvasható szöveg egy idő után elmosódik előttük, szemük kivörösödik, viszket, majd égő fájdalomra panaszkodnak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!