Az MRSA (meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus) szuperbaktérium rakétagyorsasággal terjedt az elmúlt években a sertéstelepeken. A kiterjedt antibiotikum-használat valószínűleg csak rátett egy lapáttal, de a gyógyszermennyiség csökkentése nem elég az kiirtására, vélekedett doktori disszertációjában Els Broens.
2007 elején az MRSA 30 százalékos arányban volt jelen a sertésfarmokon, de 2008 végére 75 százalékra ugrott fel. A nagyobb méretű gazdaságok (ahol több mint 500 állat él) esetében mutatták ki a kiterjedtebb fertőzéseket. A kórokozót egyik telepről a másikra a jószágokat szállító teherjárművek viszik át. Sok sertés a vágóhídra vezető utolsó útján fertőződik meg, ha a baktérium jelen van az együtt utazó állatok körében. A telepeken és vágóhídon dolgozó emberek is megbetegedhetnek, ha érintkeznek az élő állattal. A már levágott állatot daraboló hentesek nincsenek veszélyben – állította Els Broens, a Wageningen Egyetem hallgatója.
Az MRSA fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához már a farmon gátat kell szabni a baktériumok útjának. A kevesebb antibiotikum önmagában nem oldja meg a gondot, mert a gyógyszernek ellenálló baktérium korlátlanul terjedhet a nem kezelt állatok körében. Broens szerint szigorúbb higiénés szabályok kellenek az állatok és farmok közti terjedés megállítására. Ehhez az állattartóknak, törvényhozóknak, húsforgalmazóknak és állatorvosoknak össze kellene fogniuk.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
Balásy Gyula cége több mint 10 milliárd forintért bonyolítja a rendezvényeket, ehhez jöhet még a tűzijáték.
