Aaron Baggish és kutatócsoportja tanulmányát a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóirat legfrissebb számában tette közzé. Az elemzésbe bevont 10,9 millió ember 2000 és 2010 között az Egyesült Államokban megrendezett maratoni vagy félmaratoni futóversenyeken vett részt. Közülük összesen 59-nél fordult elő szívleállás a verseny alatt vagy az azt követő egy órán belül, amelyhez riasztották a rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentősöket. A szívleállás hátterében lehetett szívroham, súlyos ritmuszavar vagy nem azonosított ok, tünetként azt tapasztalták, hogy a versenyző eszméletét vesztette és nem volt pulzusa. Végül negyvenkét futó halt meg, a többiek újraélesztése sikeresnek bizonyult.

Átlagosan 184 ezer futóból egynél fordult elő szívmegállás és 259 ezer versenyzőre jutott egy haláleset. Ez az arány korábbi tanulmányok szerint alacsonynak számít a más sporttevékenységek közben előforduló esetekhez képest. Mint Baggish elmondta, a halálesetek száma a második 5 évben emelkedett, ami annak tulajdonítható, hogy egyre többen vesznek részt maratoni vagy félmaratoni futáson, köztük kevésbé edzettek is rajthoz állnak. Kiemelte, hogy a szívleállások aránya jelentősen eltért a férfiak és a nők között, az 59 eset közül 51 férfival történt.

31 esetben találták meg a kutatók a szívleállás okát, ezek többsége az artériák elzáródása volt vérrögképződés miatt, illetve a verőerek megvastagodása, megkeményedése. A futók többsége nem volt tisztában azzal, hogy szíve egészségügyi állapota miatt kockázatot jelent számára a versenyzés.