A kiadó alapítója, Jakabovics Tibor eredetileg nem klasszikus kiadói pályáról érkezett. Az indulás egy személyes alkotói folyamatból nőtt ki: saját írásain keresztül jutott el odáig, hogy a könyvkiadásban izgalmas lehetőséget látott. Az első kötetei is már nem várt sikert arattak: a Mókusugrás. Ültess fát! című esszékötete, valamint a Szerintemezazegész című családi mesekönyve és annak animációs adaptációja nemzetközi figyelmet is kapott, illetve shortlistes vagy díjazott helyezést ért el. A hazai, illetve a nemzetközi visszhang, az érdeklődés és az elismerések végül megerősítették a kezdeti irányt.
Az Equibrilyum azóta gondosan építi kiadói imázsát, amelyben a műfaji sokszínűség mellett egy másik szempont is meghatározóvá vált: a minőség. Portfóliójában megtalálhatók a fenti, gazdagon illusztrált gyerekkönyv mellett kortárs irodalmi, művészeti, eszmetörténeti vagy éppen zenetörténeti esszék, művek, valamint képzőművészeti kiadványok, illetve fotóalbum is. Valamennyi kiadvány közös nevezője a gondos kivitelezés, az átgondolt tipográfia és képszerkesztés, az igényes papírválasztás és a kísérletező szellemiség.
Jakabovics Tibor első könyvével
Az esztétikailag igényes kiállítás az olvasók általános elismerését is rendre kiváltja, őszinte lelkesedésük a legfőbb biztatás a folytatásra. Ezek a személyes vállveregetések és a hivatalos megbecsülések nemcsak a tartalmi minőséget, hanem a könyvtárgy egészének – a tartalomtól kezdődően a grafikai megfogalmazáson át a nyomdai kivitelezésig – komplex értékét is visszaigazolják, azaz a kiadó tevékenységének egészét, amellyel az alkotó közreműködőket sikeresen igazgatta találkozási pontjuk, a könyv megvalósításának irányába. Ez végül a szerzőt, a kiadót és az alapítót a beteljesített munka örömével tölti el, és ösztökéli a folytatásra.
Ez a szemlélet egy olyan piaci környezetben volt képes megmaradni, ahol a gazdasági realitások olyan nyomást jelentenek, amelynek sokan, a megjelenés rovására, kényszerűen engednek. A növekvő gyártási költségek, az infláció és a terjesztői feltételek különösen érzékenyen érintik a kisebb, független szereplőket. Egy mikrokiadó számára már a nullszaldó elérése is komoly kihívás, miközben a minőségi kivitelezés – a szerkesztéstől a könyvtervezésen át a nyomdai megvalósításig – eleve magas költségekkel jár.
A kiadói munka ebben az értelemben nem egyszerűen szervezési vagy gyártási folyamat, hanem összetett együttműködés. Szerzők, szerkesztők, tervezők és nyomdai szakemberek munkája találkozik benne, miközben a végső forma egyszerre kell, hogy esztétikai és tartalmi szempontból is koherens legyen. A kiadó saját meghatározása szerint ez inkább „karmesteri” feladat: különböző szempontok összehangolása egy egységes eredmény érdekében.
Az Equibrilyum válasza viszont nem a kompromisszumok sorozata, hanem a tudatos pozicionálás. A kiadó működésében a könyv nem pusztán termékként jelenik meg, hanem kulturális közvetítőként, amelynek értéke nem feltétlenül mérhető azonnal. Ahogy Jakabovics Tibor fogalmaz: „nem hiszek abban, hogy az igényesség elitizmus lenne, hogy egy könyv hozadéka pusztán az árbevétel mentén írható le” – ez a kijelentés pedig jól mutatja azt az alapállást, amely a kiadó működését meghatározza.
A könyv szerepe mindeközben átalakulóban van. A digitális tartalmak térnyerése, a figyelem fragmentálódása és a gyors fogyasztásra épülő médiakörnyezet mind konkurenciát jelent az olvasás számára, aminek jelentőségét és pótolhatatlanságát óhatatlanul ismét fel kell fedeznünk, legalábbis tényeivel erre int számos újkeletű kutatási eredmény. Ebben a kontextusban a könyv bár időigényes, elmélyülést kívánó tevékenység – mégsem „luxus”, hanem inkább kiváltság, amihez bárki hozzájuthat. Ez adja sajátos értékét.
Az Equibrilyum szemléletében a könyv nemcsak információhordozó, hanem élmény is: a fizikai megjelenés, a papír, a kötés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás komplexebb hatássá és bevésődő tapasztalattá váljon. A digitalizáció ebben nem ellenfél, hanem eszköz – ugyanakkor nem helyettesíti azt a fajta személyes kapcsolatot, amely a könyv és olvasója között kialakulhat.
A kiadó működésének egyik legérdekesebb vonása talán az, hogy a növekedést sem a hagyományos jelentésében értelmezi. Nem a gyors bővülés vagy a példányszámok növelése áll a középpontban, hanem a lassabb, tudatos építkezés. „Mi kézművesek vagyunk” – fogalmaz Jakabovics Tibor, ami egyszerre utal a munkafolyamat jellegére és a szemlélet egészére.
Ez a megközelítés a magyar könyvpiacon nem általános, de nem is egyedülálló. Inkább egy olyan irányt képvisel, amely a tömegtermelés alternatívájaként jelenik meg: kisebb volumenben, nagyobb figyelemmel, hosszabb távú gondolkodással.
A kérdés persze adott: mennyire fenntartható ez a modell egy olyan piacon, ahol a gazdasági szempontok egyre erősebben érvényesülnek. Az Equibrilyum válasza erre nem egyértelmű üzleti képlet, hanem inkább egyfajta állítás a kultúra szerepéről. Arról, hogy a könyv – minden nehézség ellenére – továbbra is az egyik legstabilabb eszköze a gondolatok közvetítésének.
És talán éppen ez az, ami miatt a kiadó működése túlmutat önmagán: nemcsak könyveket hoz létre, hanem egy olyan szemléletet is képvisel, amely a kultúrát nem pusztán fogyasztási cikként, hanem közös értékként értelmezi.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
