Miért fontos az innováció mellett a digitalizációra is hangsúlyt helyezni az uniós forrásokkal összefüggésben?
Kránitz Lívia: A közös agrárpolitika célkitűzései szerint az ágazat modernizációjának egyik fontos eszköze a digitális technológiák elterjedése, ezért az uniós forrásoknál nemcsak az innovatív megoldásokat, hanem a gazdaságok digitális átállását is ösztönözni kell. Ezt tükrözik a hazai KAP-felhívások is, ahol a beruházási pályázatoknál külön digitalizációs önértékelési kérdőív méri a fejlesztés hozzájárulását. Az MI-alapú megoldások gyors ütemben válnak gyakorlati munkaeszközzé, ezért a digitalizáció és az MI támogatása nemcsak technológiai, hanem tudásátadási és bizalomépítési feladat is – ebben szeretnénk szerepet vállalni az ITE-ben.
Hogyan indultak el az MI-témájú képzések a HACS munkaszervezetek számára?
Fieszl Csaba: Az elmúlt év őszén a hálózat felmérést végzett a helyi akciócsoportok munkaszervezetei körében arra vonatkozóan, hogy milyen továbbképzések iránt érdeklődnek. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés igénye szinte minden egyeztetés során felmerült, ezért amikor az ITE munkatársaival áttekintettük a lehetséges témaköröket, egyértelművé vált, hogy a AI-nak is helyet kell kapnia a képzési kínálatban.
Mit tartalmazott a két képzési alkalom?
F. Cs.: Az első alkalom elsősorban elméleti ismeretek átadására épült, amely során a résztvevők megismerkedhettek a jogszabályi keretekkel. A második képzésen már a gyakorlati alkalmazás került előtérbe: a promptolás, MI-asszisztens létrehozás, plakátok és prezentációk készítése, valamint adat- és szövegelemzés szerepelt a programban, többek között ChatGPT, Gemini és Claude használatával.
Milyen igényeket fogalmaztak meg a résztvevők?
F. Cs.: Alkalmanként közel kilencvenen vettek részt a képzésen. Nyitottak voltunk a résztvevők konkrét kérdéseikre, ugyanakkor ezek várhatóan inkább a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása során rajzolódnak majd ki. Ezért az ismert napi feladataikból kiindulva olyan gyakorlatokat mutattunk be, amelyek MI-asszisztencia segítségével hatékonyan elvégezhetők.
Milyen piaci rést tártak fel az MI témakörén belül?
K. L.: Azt tapasztaltuk, hogy kevés a tudás, és egyes uniós szakpolitikai irányok itthon még nincsenek is lefordítva. Sokan úgy vélik, a szabályozás még csak előkészületi fázisban van, pedig egyes tiltott gyakorlatok, például a munkahelyi kamerás azonosítás már 2025 februárja óta büntetendők, augusztustól pedig az átláthatósági kötelezettségek is életbe lépnek. Kiadványunkkal és képzéseinkkel épp azt szeretnénk megelőzni, hogy a mezőgazdaság lépéshátrányba kerüljön más ágazatokhoz képest.
K. L.: Mit tervez az ITE a következő időszakra?
Készül egy gyakorlati kiadványunk, amely a generatív MI mindennapi, gazdálkodói alkalmazására fókuszál. Emellett kollégáink bekapcsolódnak nemzetközi MI-képzésekbe is, hogy nemzetközileg elismert tanúsítványokat szerezzenek.
Mit várnak a folytatástól?
F. Cs.: Ha a kollégák felhasználói szinten is magabiztosan tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, az jelentős segítséget jelent számukra a mindennapi munkavégzésben. Az érdeklődés továbbra is élénk, ezért a tudásátadást további célcsoportok, például a szaktanácsadók bevonásával is szeretnénk folytatni. Minél szélesebb körben kezdik el használni ezeket az eszközöket, annál gyorsabban válhatnak a napi gyakorlat részévé.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
