Ahogy a két évvel ezelőtti nyári, úgy az idei téli olimpia szervezői is büszkén hirdették: az indulók között a férfiak és a nők aránya sohasem volt még ennyire kiegyenlített. Párizsban először fordult elő, hogy a 10 500 kvótát egyenlő arányban osztották el a két nem képviselői között, és a versenyszámokban is majdnem megvalósult az egyenlőség: a 329 közül a férfiaknak 157-ben, a nőknek 152-ben, vegyes csapatoknak 20-ban osztottak érmet.
A milánó-cortinai játékokon ennyire még nem jó a helyzet, hiszen az indulóknak csak a 47 százaléka nő – 1,6 százalékkal több, mint az előző, pekingi olimpián. A különbség abból adódik, hogy
a férfiak jégkorongtornáján tizenkét csapat szerepel, míg a nőkén csak tíz;
bobban a férfiak, összesen 114-en, kettesben és négyesben versenyeznek, a nők, összesen 56-an, egyesben és kettesben;
szánkóban legfeljebb 59 férfi és 47 nő szerezhetett kvótát;
rövidpályás gyorskorcsolyában 5000 méteren 20 férfi és 12 nő indulhat;
az északi összetett versenyszámait kizárólag férfiaknak rendezik meg.
Ez utóbbi az, ami a legtöbbeket zavarja, hiszen nem csupán arról van szó, hogy kevesebb nő versenyezhet, hanem arról, hogy teljesen kizárják őket a játékokról. Pedig 1991 óta szerepel az Olimpiai Chartában, hogy bármely sportágban, amely a programba kerül, a nők számára is rendezni kell versenyszámokat. Igaz, ez a szabály visszamenőlegesen nem alkalmazandó.
A síugrásból és sífutásból álló – tehát a sportolók robbanékonyságát és állóképességét egyaránt próbára tevő – sportág a kezdetektől fogva szerepel a téli olimpia programjában, már 1924-ben, Chamonix-ban is rendeztek belőle versenyt, de az elmúlt 102 évben egyszer sem vehettek részt rajta nők. A milánó-cortinai játékokon három egyéni számban versengenek a férfiak: normálsáncon és 10 kilométeren, nagysáncon és 10 kilométeren, valamint csapatban, ahol a két induló előbb a nagysáncról ugrik, aztán kétszer 7,5 kilométert tesz meg síléceken. A síugrás zajlik először, az ott elért eredmény határozza meg a sífutás rajtsorrendjét: minél magasabb az első számban kapott pontszám, annál előbb indulhat útnak a versenyző.
Északi összetett a milánói-cortinai téli olimpián
AFP / DPA / Daniel Karmann
Sífutásban először 1952-ben engedték indulni a nőket, síugrásban pedig 2014 óta versenyezhetnek, és a mostani játékokig csak normálsáncról ugorhattak. (A jelenleg is zajló olimpián normál- és nagysáncon is a norvég Anna Odine Ström győzött.) Tény, hogy a kettőt kombináló északi összetettben a nők számára világkupát és világbajnokságot is csak a 2020-2021-es szezonban indítottak, a versenyzők mégis reménykedtek abban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felveszi a sportágukat a milánó-cortinai programba. A 2022-ben meghozott döntés azonban sokaknak szívfájdalmat okozott.
A sportág egyik leghangosabb szószólója az amerikai Annika Malacinski – akinek a fivére, Niklas versenyez Olaszországban. „A belemet kidolgozom azért, hogy ott tartsak, ahol tartok. És mégis, emberek egy csoportja azt mondja, hogy nem gürizek eleget. Nyolc órán át egyfolytában sírtam, amikor megtudtam, hogy a NOB nem nyitja meg a versenyzés lehetőségét előttünk Milánóra, de folytatom a kampányt azért, hogy a 2030-as, franciaországi olimpián már ott lehessünk” – nyilatkozta korábban.
Ő és a társai rendszeresen tartanak akciókat azért, hogy felhívják a figyelmet a helyzetre. A mostani vk-szezon elején a síléceiket a magasba tartva X-et formáztak, jelezve: nem elfogadható, hogy ők a kivételek (exceptions), akiket kizárnak a játékokról.
Annika Malacinski
AFP / Joe Klamar
„Elvették tőlem az olimpiai álmomat, de nem a képességeim, hanem a nemem okán. A társaim és én évek óta hallatjuk a hangunkat, tiltakozunk és küzdünk azért, hogy lehetőséget kapjuk ugyanúgy odaállni az olimpiai rajtvonalhoz, mint a férfiak. Még mindig itt vagyunk, még mindig küzdünk, nem adjuk fel” – írta még novemberben, február elején pedig így nyilatkozott a CNN-nek:
Olyan hangosan próbálok erről beszélni, ahogyan csak bírja a tüdőm, mert valakinek meg kell tennie. 2026 van, és ez egész egyszerűen égbekiáltó. Olyan egyenlőtlen. Szexista. Nincs így jól és én olyan ember vagyok, aki felszólal, ha a dolgok nincsenek rendjén.
Hogy mennyire nehéz lehet megemészteni a kirekesztettséget, azt Gyda Westvold Hansen példája is mutatja. A norvég versenyző háromszor nyerte meg az északi összetett világbajnokságát egyéniben és kétszer vegyescsapatban, valamint kétszeres világkupagyőztes, tavaly mégis síugrásra váltott, hogy esélyes legyen kijutni az olaszországi olimpiára. Nem sikerült neki. A maga módján korábban ő is igyekezett meggyőzni a NOB-ot: előfordult, hogy filctollal rajzolt szakállal az arcán állt oda a rajthoz, hogy felhívja a figyelmet az igazságtalan helyzetre.
Veszélyben
Előfordulhat, hogy végül nem a nők kerülhetnek be az olimpiára, hanem az északi összetett kerül ki onnan. A NOB eredetileg tavaly hozott volna döntést a sportág sorsáról, amit azonban idén júniusra toltak.
Az északi összetett normálsáncugrásból és 10 kilométeres sífutásból álló egyéni számának dobogósai az idei olimpián
MTI / EPA / Hannibal Hanschke
A szervezet szerint a nők mezőnyével ugyanaz a baj, mint általában a sportággal: hogy folyamatosan csökken iránta a nézői érdeklődés, nincs nagy bázisa, és hogy csak nagyon kevés nemzet űzi magas szinten. A norvégok az összesen 35 érmükkel messze kiemelkednek a mezőnyből, őket követik 16-tal a németek (nem számítva Kelet- és Nyugat-Németországot, valamint az egyesített német csapatot), valamint 16-tal, illetve 14-gyel az osztrákok és a finnek. Rajtuk kívül csak nyolc további ország nyert érmet valaha.
A Nemzetközi Síszövetség persze nem ért egyet a NOB érvelésével, az elnök, Johan Eliasch a most zajló olimpia első északiösszetett-versenyének alkalmával arról beszélt, hogy a megválasztása óta eltelt öt évben nagyon keményen dolgoztak azon, hogy javítsák a sportág eladhatóságát és elérését, ennek érdekében a formátumát is megváltoztatták, hogy izgalmasabbá tegyék.
„Menjetek tovább, harcolni fogunk értetek, amit csak tudunk, megteszünk azért, hogy a sportág hosszú távon is a programban maradjon” – magyarázta a versenyzőknek, és arra is kitért, hogy nem tud olyan forgatókönyvet elképzelni, amelyben a nők nem vesznek részt az északi összetett minden versenyében.
https://hvg.hu/360/20240725_parizsi-olimpia-nemek-kozotti-egyenloseg-nok-sportja-tortelenem
Nyitókép: A norvég Gyda Westvold Hansen festett szakállal tüntetaz ellen, hogy a női északi összetett nem lesz olimpiai sportág a 2026-os téli olimpián. Fotó: AFP / NTB / Heiko Junge
