Nagy a mozgás a jobboldali EP-frakciók környékén

Egyre távolabb van az egységes, nagy európai konzervatív-szélsőjobboldali frakció. A két tömörüléshez tartozó pártok ugyanis külön-külön tárgyalnak a saját összetételükről. A konzervatívok már üdvözölték az új tagjaikat, a Fidesz nincs közöttük. Egyelőre.

Nagy a mozgás a jobboldali EP-frakciók környékén

Európai parlamenti választások

Bár Magyar Péter pártja az európai parlamenti választáson csak a második lett a Fidesz-KDNP mögött, úgy tűnik, mégis ő foglalhatja el Brüsszelt Orbán Viktor helyett. Ha pedig a nagy képet nézzük, az is látszik, hogy elfogytak Orbán Viktor barátai, és Európa több vezetője számára hozott bukást a voksolás.

Az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja jelenleg 77 taggal rendelkezik – állítja az EUrologushoz eljuttatott közleményében a frakció szóvivője. Ez az a formáció, amelynek meghatározó erői az olasz kormánypárt, az Olasz Testvérek, illetve a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság. Az újonnan a parlamentbe jutottak közül is többen az ECR-t választották, így egy-egy horvát, ciprusi, lett, német, luxemburgi és finn képviselő is hozzájuk jelentkezett.

A következő felvételi fordulókban azonban várhatóan további delegációk csatlakoznak. A képviselőcsoport végleges összetételéről június 26-án döntenek, amikor megválasztják az elnökséget

– áll a közleményben. Információink szerint ebbe a csoportba tart a hat képviselővel rendelkező román AUR, a Románok Egyesüléséért Szövetség, amely kifejezetten magyarellenes nézetek vall. Sőt. Idén februárban azt is kizárták, hogy a Fidesszel egy frakcióban hajlandók lennének ülni az EP-ben, mondván:

a magyaroknak területi követeléseik vannak Romániával szemben, és Putyin barátai.

Az ECR továbbra sem tett le arról, hogy a hatalom közelébe kerüljön, és az Európai Néppárttal és a szélsőjobbal együttműködve alakítson parlamenti többséget. Erre utal az ECR társelnökének, Nicola Procaccininek a kijelentése:

Az ECR képviselőcsoportnál arra számítunk, hogy a következő Európai Parlament új jobbközép többségének fontos részesei leszünk, és konstruktívan hozzájárulunk ahhoz, hogy az EU virágzó hellyé váljon a polgárok számára, nem pedig az aktivisták és bürokraták menedékévé.

Közben a szélsőjobboldali pártok vezetői, az Identitás és Demokrácia (ID) tagpártjainak képviselői is találkoztak Brüsszelben. Egy szállodában tartották megbeszélésüket, amelyen a következők vettek részt: Marine le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt, Matteo Salvini, az olasz Lega, Harald Vilimsky, az osztrák Szabadságpárt, Gerolf Annemans és Tom van Grieken, a belga Flamand Érdek, Morten Messerschmidt, a dán Néppárt, André Ventura, a portugál Chega és Tomio Okamura, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt vezetői.

Marine le Pen
AFP / Hans Lucas / Amaury Cornu

Ők nem tartottak sajtótájékoztatót, közleményt sem adtak ki, így a szemétből kellett tájékozódni. Ez nem vicc, nem elírás, a Politico számolt be arról, hogy a munkatársuk a tárgyalás helyszínén a szendvicses szalvétákon megjegyzéseket talált. És ezek közül több is a magyar miniszterelnökre utalt. Volt például egy ilyen:

Orbán Viktor —> Új csoport

Egy másikon pedig az a kérdés szerepelt, hogy „Ideje lenne, hogy Viktor új csoportba lépjen?” Mindez azt jelenti, hogy az ID-nél nagyon is szeretnék, ha a Fidesz náluk lelne új otthonra. Arról is szerepelt egy utalás, hogy nyomás alatt kell tartani az ECR-t. Ez arra utalhat, hogy ők is érzékelik, a konzervatívok a Néppárt felé „sodródnak”, a centrista koalíciót alkotó szociáldemokraták (és valószínűleg a liberálisok) nem kérnek belőlük. Volt még egy érdekes szalvétafeljegyzés, amely így szólt:

AfD –> francia választások után

Itt arról van szó, hogy az orosz és kínai kémbotrány, majd nácibarát megjegyzések után a német szélsőjobboldalt Marine le Pen kiebrudalta az ID frakcióból, akik a választást követően megszabadultak Maximillian Krah képviselőtől, aki valamilyen módon mindegyik botrányban érintett volt. Krah kizárása után pedig az AfD ismét felvételre jelentkezett Le Pennél, aki azonban most a június végére előrehozott francia választásokra összpontosít, minden bizonnyal nem akarja a kampányban „a nácik barátja” címkét magára aggatni.

Tino Chrupalla, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke (j) és Alice Weidel, az AfD elnökhelyettese a párt berlini kampányközpontjában az európai parlamenti választásokon
MTI / EPA / Filip Singer

Jelenleg tehát meglehetősen képlékeny a párthelyzet, s ezzel együtt a fideszesek jövője. Az valószínűnek tűnik, hogy az ECR a parlament harmadik legnagyobb ereje lesz, mert ők még számítanak új tagokra, és csak három képviselővel rendelkeznek egyelőre kevesebbel, mint a liberálisok. Akiknek még dönteniük kell arról, hogy kirúgják-e a holland tagpártjuk négy képviselőjét, mert koalícióra léptek Geert Wilders populista pártjával.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.