Nem minden nemi erőszak ellen védi az új EU-s irányelv a nőket, amely az őket fenyegető erőszak elleni harcról szól, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, mi is a nemi erőszak. Ami a nők és az áldozatok védelmében bekerült a szövegbe, azt a tagállamoknak kötelező beemelniük a jogrendjükbe, ha még nincs ott.
Magyarország és Lengyelország ellenszavazatával, szlovák és cseh tartózkodással ment át az utolsó szavazáson az EU menekültügyi és migrációs paktuma. A tagállamoknak két évük van a rendelkezések átültetésére, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben van, lesznek még viták. Sőt, valószínűleg az Európai Bíróság is szerephez fog majd jutni.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Az uniós nagykövetek elvi megállapodásra jutottak azzal kapcsolatban, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna kaphatja meg. A pénzt az ukránok újjáépítésre és fegyvervásárlásra is fordíthatják.
Bár egy európai parlamenti képviselő alapfizetése 8757 euró (3,3 millió forint), mégis, hetven százalékuknak van valamilyen mellékállása. Közülük azonban csak 180-an kapnak pénzt is ezért. A Transparency International megvizsgálta és közzétette azt, amit erről tudni lehet.
Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy egyedül Magyarország lesz érintve a szavazati jog veszélyével fenyegető eljárásban. A lengyelekkel kapcsolatos döntés a Donald Tusk vezette új kormány lépéseinek köszönhető.
Magyarország uniós tagságának 20. évfordulóján az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a magyarokat, hogy a beruházások nagy része EU-s forrásból valósult meg, az Európai Tanács elnöke szerint pedig a 2004-es tagfelvétel nélkül ma ismét vasfüggöny lenne Európa közepén.
Szokatlanul csendes az Európai Parlament brüsszeli épületegyüttese, akkor kong ennyire az ürességtől, amikor nyaranta, július végétől augusztus közepéig nem történik semmi. Most persze történik, hiszen javában zajlik a kampány, csak éppen ehhez nincs szükség az EP-re mint helyszínre.
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
A legutóbbi uniós csúcstalálkozón a leghosszabban tárgyalt napirendi pont Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése volt, amely az EU egységes piacának erősítéséről szólt. A tagállami vezetők nem várt lendülettel vetették magukat ebbe a stratégiai vitába, bár tudni lehetett, hogy nem születik döntés. Előbb-utóbb azonban állást kell foglalni: milyen forrásból növelje versenyképességét az EU – ebben a számítanak a magyar kormány segítségére is.
Immár összesen kétmilliárd eurót blokkol a magyar kormány abból a közös uniós forrásból, amely a tagállamok Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányainak refinanszírozására szolgál. Az indok, hogy az OTP mellett a Richtert is megtámadták az ukránok.
Politikai megállapodásra jutottak az uniós külügyminiszterek azzal kapcsolatban, hogy Iránnal szemben új szankciókat vezetnek be a következő napokban – jelentette be Josep Borrel külügyi főképviselő. A büntetőintézkedések célja, hogy korlátozzák Irán drón- és rakétagyártási kapacitását.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozó első napján a tagállami vezetők a külpolitikai kérdések mellett – tekintettel a közelgő európai választásokra – az EU-ban terjedő álhírekkel is foglalkoztak.
Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.
Zavartalanul folytatódott Brüsszelben a NATCON elnevezésű Nemzeti Konzervatív Konferencia, azt követően, hogy az első napon a rendőrség félbeszakította az eseményt. Az esemény második napjának kiemelt vendége Orbán Viktor volt, akit Yoram Hazony izraeli–amerikai filozófus kérdezett a legkülönbözőbb témákról.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.