Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.
Ötpontos cselekvési tervet készített az Európai Bizottság a nyugat-balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet kezelésére. Ennek része, hogy a magyar-szerb határon az Europol is besegít majd az embercsempészek elleni küzdelem hatékonyabbá tételébe.
Nem ismétlődtek meg a vasárnapi események Belgiumban: a marokkói futballválogatott győzelme után ezúttal a marokkói közösség több helyen összehangolt akció keretében akadályozta meg, hogy a csapat szurkolói károkat okozzanak és a rendőrökre támadjanak.
Furcsa, értelmezhetetlen helyzetek állnak elő az Unióban a szivárványcsaládban nevelkedő gyermek esetében. Itt van például Sara, aki már hároméves, de még nincs sem állampolgársága, sem iratai, így nem utazhat el a nagymamájához. Az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntése ellenére, az illetékes bolgár helyhatóság fellebbezése miatt azóta is húzódó ügy most az Európai Parlamentben is napirendre került, uniós szabályozás készül a hasonló helyzetek elkerülésére. Ez nem lesz egyszerű menet.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Az európai uniós országok börtöneiben ötből egy ember letartóztatásban van, tehát nem elítélt. Hiába ismertek a börtön gazdasági, szociális, egyénre gyakorolt hatásai, ezt az ideiglenes - ám esetenként évekig húzódó - eszközt mégis gyakran alkalmazzák az európai bíróságok olyan emberekkel szemben, akikkel szemben felesleges, illetve olyanokkal szemben is, akik akár ártatlanok is lehetnek.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
Egy fideszes EP-képviselőt az Európai Parlamentben szembesítettek a bombás plakátkampánnyal és azzal, hogy valójában mi okozza a nehézségeket, a válasz arról szólt, hogy más országokban is kellene nemzeti konzultációt folytatni.
Az Európai Unió kibővíti azoknak a szolgáltatásoknak és létesítményeknek a körét, amelyeknek a védelme közös szabályozás alá tartozik.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő cseh kormány minisztere konkrét ígéretet tett arra, hogy decemberben döntenek Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez, de a holland kormánynak és parlamentnek vannak kifogásai. Az viszont már eldőlt, hogy Horvátország január 1-től az övezet tagja.
Miután Magyarország megszavazta az összes Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, most megtámadja azokat. Még az olyan intézkedéseket is, amelyek nem is léteznek. Az EUrologus gyorselemzése a nemzeti konzultációról.
Jövő héten ismerteti az Európai Bizottság a gázárak megfékezésére vonatkozó javaslatát – közölte Kadri Simson energetikai biztos Prágában, ahol az EU energiaügyi miniszterei tartottak informális ülést. A biztos üzent Szijjártó Péternek is, aki az ülés vége előtt elrepült Moszkvába, a Gazprom igazgatójához.
A börtönökben gyorsan terjednek a vírusok, és az európai országok büntetés-végrehajtási intézetei sokféleképpen próbáltak megbirkózni a világjárvánnyal. Egy 32 országra kiterjedő vizsgálat összegezte, hogy a világjárvány milyen hatással volt a fegyházakra. A kutatásban az EUrologus is részt vett.
Csak két európai zászló hiányzott az asztalról az Európai Politikai Közösség első találkozóján: az orosz és a fehérorosz. Igaz, ezt a két országot meg sem hívták a prágai rendezvényre, van azonban a többi 44 európai ország Nagy-Britanniától Albánián keresztül Törökországig.
Az Európai Bizottság benyújtotta a tagállamok tanácsának azt a határozattervezetet, amely a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással függ össze. Ebben eddig még nem látott részletek is szerepelnek a Bizottság megállapításairól, illetve a magyar kormány válaszairól – és további, hosszú távú kötelezettségvállalásokról.
Megtartották a sokadik jogállamisági vitát Magyarországgal kapcsolatban az Európai Parlamentben. Ennek talán annyi sajátossága volt, hogy most egy nagy, összefoglaló jelentés készül, amihez hasonló az elmúlt évtizedben eddig kettő volt: a 2013-as Tavares- és a 2018-as Sargentini-jelentés. Ezek között pedig a különbség pedig az, hogy egyre rosszabb képet festettek az orbáni demokráciáról, és ezzel egyetértett az Európai Bizottság vitán jelenlévő tagja is.
Az EU már több tucat országgal tárgyal vámmentességről, befektetésösztönzésről. Az ukrajnai háború átírta a menetrendet, Brüsszel gyorsítaná az egyezkedéseket.
Mélyreható vitát folytatnak az uniós tagállami vezetők az energiaárakról és a közös beszerzésről, meghallgatják az ukrán elnököt, és értékelik az orosz–ukrán háború fejleményeit.
Mivel Magyarországon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására, ezért az Európai Unió hasonló törekvései nem segítenek a magyar fogyasztókon. A külügyminiszter Paks miatt az újabb szankciós csomag vétóját is belengette.
Konvent, azaz alkotmányozó gyűlés létrehozását javasolta az Európai Bizottság elnöke. Az uniós szerződések módosításának útjára lépne ezzel az EU, amivel azonban nincs kibékülve körülbelül a tagállamok fele. A másik fele és az Európai Parlament azonban komoly politikai nyomást fejt ki az ügyben.