Európai Bizottság: "Lezáratlan kérdések" akadályozzák az uniós forrásokat
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumon az Európai Tanács elnökének bővítést szorgalmazó mondataival indult az uniós politikai szezon. Charles Michel 2030-as határidőt kitűző előadását csak szórványosan fogadta lelkesedés, kivétel ez alól a magyar kormány, amelynek 2030 túl messze van, a nyugat-balkáni államokat már holnap befogadná az EU-ba.
A magas rangú uniós vezetők közül elsőként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölt meg konkrét időpontot az EU bővítésére. Ezzel párhuzamosan az uniós szerkezeti változásainak néhány elemét is felvillantotta – például azt, hogy a bővítéssel Magyarország elesik az uniós forrásoktól.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Először tárgyaltak szakminiszteri szinten az uniós tagállamok az Európai Bizottság által javasolt, hétéves költségvetés-módosításról. Magyarországnak nem tetszik a javaslat, de ezzel abszolút kisebbségben lesz.
Az EUrologusnak nyilatkozott így az illetékes szervezet. A kormány keménykedik a listázás miatt, de az új szankciós csomagot azért megszavazta.
Nőtt az európai bebörtönzöttek aránya a Covid-19-zárlat megszüntetését követően – ez derült ki az Európa Tanács éves börtönstatisztikájából.
Magyarország azzal zsarolta az EU-t, hogy vétózni fog, ha az ukránok továbbra is a háború szponzoraként emlegetik az OTP-t, végül a vétó elmaradt, és az OTP is a listán van még.
Az Európai Bizottság öt évvel ezelőtt tette közzé az akkumulátorokra vonatkozó cselekvési tervét. Ennek az volt a célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható akkumulátorgyártásban és -felhasználásban. Az Európai Számvevőszék fél évtized elteltével pedig azt nézte meg, hogy hol tart az EU az ambiciózus vállalások terén. Az eredmény az, hogy még mindig nagyon az út elején, vagy ahogy a számvevőszék fogalmazott: Európa egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben.
Az EU pénzügyminiszterei két fontos kérdésről is tárgyaltak Luxemburgban. Az egyik az új gazdasági kormányzásra vonatkozó csomag, amellyel a túlköltekező államokat ellenőriznék jobban, a másik pedig az országspecifikus ajánlások Magyarországra vonatkozó része. Utóbbi kapcsán Magyarország kettős mércét emleget.
Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.
A mai nappal életbe lépett az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát biztosító uniós szabály, amely újabb egy évig tartja fent a kereskedelem könnyítését célzó rendelkezéseket. Magyarország kedvezményekben részesül, bár ennek elérésében nem igazán működik együtt a Bizottsággal.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.
A külföldi cégek nyomás alá helyezése napirenden marad az EU-ban, erről is beszélt Daniel Freund német zöldpárti képviselő magyarországi látogatása után. A soros magyar uniós elnökség egyre több aggályt vet fel.
Brüsszelben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Az EU kilátásait illetően összességében optimisták a Bizottságnál – Magyarországgal kapcsolatban ugyanez nem mondható el. A testület szerint komoly aggodalmakra ad okot a magyar gazdaság helyzete.
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
A tét több mint 13 milliárd euró, amit már költeni kellene ahhoz, hogy elszámolható legyen.
Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament azt a javaslatot, hogy az Európai Unió is váljon részesévé a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet biztosító Isztambuli Egyezménynek. A Fidesz a javaslat ellen szavazott, holott néhány éve még Szájer József is a támogatók között volt.
Több mint egymilliárd eurót mozgatna meg az Európai Bizottság új javaslata, amelynek célja, hogy az európai fegyvergyárak kapacitását növelje. Erre egyrészt az ukrán védekezés megsegítése, másrészt a fogyóban lévő európai készletek pótlása miatt van szükség. A fegyverkezés segíti az európai demokrácia védelmét is, ahogy a járvány idején az oltás – mondta a területtel foglalkozó uniós biztos.