Kevesebb mint két hét múlva az Európai Bizottság ismerteti a jogállamisági eljárásról kialakított álláspontját. Varga Judit igazságügyi miniszter a közbeszerzések átláthatóságáról szóló ígéreteket magyarázta Brüsszelben két napon keresztül, ennél azonban már többre van szükség. Néppárti politikusokkal is találkozott, de az látszik: nincs visszaút a Fidesz számára.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
Két hét múlva megint Magyarország lesz az Európai Parlament plenáris ülésének egyik témája, a képviselők várhatóan keményen fellépnek azzal szemben, hogy uniós forrásokhoz jusson az ország – ha nem tiszteli a jogállamiságot.
Jelenleg 37 magyar vonatkozású ügy szerepel az Európai Unió Bírósága előtt, de folyamatosan érkeznek újak. Magyarország az összes nagy perét elveszítette az uniós döntési fórum előtt az elmúlt években, közöttük a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyet is. Egy végre nem hajtott bírósági ítélet miatt legalább egymillió eurós kötbérfizetési kötelezettségről várható döntés.
Több ezer ukrán gyerek tűnt el a háború alatt, jelentős részüket nem találták meg. Az ukrán önkéntesek az ostromlott városokban, föld alatti pincékből is üzemeltették a keresőszolgálatot, ennek eredménye, hogy sikerült sok gyermeknek nyomára bukkanni, de a többségüket még mindig keresik. Egy európai ernyőszervezet az EU-s tagállamok felelősségére is felhívta a figyelmet.
Szigorítják az európai politikai pártok és alapítványok hozzáférését az uniós forrásokhoz: jogállamisági feltételeket támasztanak és egy hatóságot állítanak fel a pénzköltések ellenőrzésére. Amióta a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, ilyen támogatásokat nem kaphat, de most úgy tűnik, ez így maradhat akkor is, ha mégis sikerülne új jobboldali pártszövetséget gründolnia.
A magyarok a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként egy kutatásban.
Magyarország miatt halogatja egy nemzetközi szerződés meghosszabbítását az Európai Unió, az Orbán-kormány ugyanis már háromszor vétózta meg a megállapodást, ezért újabb határidőket tűznek ki. Az eset miatt az EU és a világ egyharmada közötti együttműködés válik keretek nélkülivé.
Az Európai Parlament egy hivatalos dokumentumban bírálta Várhelyi Olivért, mert szerintük a magyar uniós biztos megsérti a munkájára vonatkozó magatartási kódexet.
Az Európai Parlamentben a soros cseh elnökség bemutatta a következő hat hónapra szóló elnökségi programját, amelynek öt főbb eleme van. Az erről szóló vitában a Fidesz képviselője pénzt kért Magyarország számára.
A hétvégi EU-csúcson választ kell adni arra a kérdésre, hogy Ukrajna és Moldova uniós tagjelöltté válhat-e. De arról is dönteni kell, hogy ugyanezt a pozíciót megkapja-e Grúzia és Bosznia-Hercegovina is. Míg az első kérdéssel kapcsolatban nincs már nagy vita a tagállamok között, az utóbbi megosztja őket. És könnyen lehet, hogy dupla vagy semmi alapon a végeredmény a semmi lesz.
Négy év múlva keményen megbüntethetik azokat az európai nagyvállalatokat, amelyek felső vezetésében nincs elég nő. A készülő jogszabály a férfiközpontúság kiegyensúlyozását célozza, de a gazdasági racionalitás is diktálja.
Nagyon szorítja az idő a magyar kormányt, ha megállapodásra akar jutni az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervvel kapcsolatban. Minden nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy ennek a forrásnak a túlnyomó részét elveszítse Magyarország. Nem átmenetileg, nem későbbi időpontra kitolva, hanem végérvényesen, a törvény erejénél fogva. Miközben Magyarország költségei finanszírozására hiteleket vesz fel, és a kormány bevallása szerint például ezért marad el a pedagógusok béremelése. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak fontosabb Magyarország finanszírozása, mint az Orbán-kormánynak.
Az elfogadott lengyel helyreállítási terv még jobban izolálja Magyarországot, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Mint megtudtuk, hiába mondta még márciusban Orbán, hogy a hitelrészt is kérjük az uniós pénzekből, a korábban benyújtott terveket egyelőre nem módosítottuk.
A nemzetközi hírügynökségek, sok elemző és természetesen Orbán Viktor is nagy sikernek tartja, hogy Magyarország egyelőre ki tudott bújni az orosz olaj importjára vonatkozó EU-s tilalom alól. A részletek azonban ennél sokkal árnyaltabbak, ezzel ugyanis Magyarország uniós forrásoktól vágja el magát, miközben az EU demonstratívan szakít az orosz olajjal, politikai üzenetet küldve Moszkvának, de Budapestnek is.
Nem kizárólag Orbán Viktor érdeme, hogy az EU-n belül egyre többet lehet hallani arról, hogy – ahol még van – el kellene törölni a tagállamok döntéshozatala során az egyhangúsági követelményt, azaz a vétójogot. Az Európai Unió számára nem kőbe vésett tény, hogy a magyar miniszterelnök személye és ezáltal Magyarország politikája állandó és nem fog változni. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az EU előbb-utóbb újabb tagokkal bővül, ami a jelenleginél is bénább kacsává teheti a közösséget a vétójoggal.
A magyar külügyminiszter az EU-t kárhoztatja azért, mert az orosz invázió miatt élelmiszerválság alakult ki a világban.
Az uniós tagállamok szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtökön délelőtt támogatásukról biztosították a tisztességes európai minimálbérről szóló jogszabályt. Ezzel egy újabb akadály hárult el, már csak az Európai Parlament formális támogatására van szükség, amely biztosra vehető.
Mióta Orbán Viktor megírta Charles Michelnek, hogy szerinte jobb lenne, ha a rendkívüli EU-csúcson egyáltalán nem tárgyalnak az olajembargó ügyéről - amit a magyar kormány vétóval fenyeget -, a tagállamok képviselői semmi mást nem tesznek, mint erről beszélgetnek.
A lengyel kormánypárt hallgatott az Európai Parlamentben, amikor a magyarországi jogállamiságot bírálták. Készül a Delbos–Corfield-jelentés.