Arató László

Arató László
Miért olyan nehéz felelősségre vonni Putyint a háborús bűnökért?
 

Miért olyan nehéz felelősségre vonni Putyint a háborús bűnökért?

A létező jogi keretek nem teljes mértékben alkalmasak arra, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett bűncselekményeket kivizsgálják és a felelősöket bíróság elé állítsák. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek miatt már meg is indultak a nyomozások, a legfelsőbb orosz vezetők (ide értve az elnököt) a háború megindításáért való felelőssége ügyében azonban egy több mint hetven éves ENSZ-határozatot hívhat segítségül a nemzetközi közösség.


Uniós pénzeket kockáztat a kormány az orvosi kamara élve boncolásával
 

Uniós pénzeket kockáztat a kormány az orvosi kamara élve boncolásával

A magyar kormány jogalkotási tervének, amely a Magyar Orvosi Kamara kivéreztetéséhez vezetne, számos uniós következménye lehet. Ezek egy része azonnali hatású, másik része pedig hosszú távú, illetve a várható fejlemények részben a jogállamisággal, részben pedig az uniós forrásokkal kapcsolatosak. Pontosabban: akárhogy is, de mindenképpen hatással van ez a lépés az EU-s pénzekre.




Zelenszkij teheti különlegessé az EU-csúcsot Brüsszelben
 

Zelenszkij teheti különlegessé az EU-csúcsot Brüsszelben

Minden bizonnyal Volodimir Zelenszkij beszéde lesz a legfontosabb téma az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján, noha hivatalosan még meg sem erősítették, hogy az ukrán elnöke a belga fővárosba fog érkezni. Mindenesetre, ha így lesz, akkor Orbán Viktor végre kezet rázhat Zelenszkijjel.


Európában sehol sem bánták meg, hogy levették 30-ra a tempót
 

Európában sehol sem bánták meg, hogy levették 30-ra a tempót

Csökkenti a balesetek számát, biztonságosabbá teszi a közlekedést, az embereket átszoktatja a tömegközlekedésre és a kerékpárra, így javítja a levegő minőségét, és csökkenti a zajterhelést. A 30 kilométer/órás felső sebességhatár bevezetése eddig még minden érintett városban bejött. Az EUrologus európai körképe.


Az Európai Néppártnak megtetszettek a határkerítések
 

Az Európai Néppártnak megtetszettek a határkerítések

Idén ismét nekivág az Európai Unió a migrációs probléma megoldásának. A cél az, hogy még ebben a jogalkotási ciklusban, azaz 2024 közepéig lezáruljon ez a folyamat, ami az eddigi történéseket ismerve rendkívül ambíciózus célkitűzés. A tagállami vezetők jövő héten tárgyalnak erről, az Európai Parlament pedig már túl van egy irányadó vitán.




Navracsics Brüsszelben: arcmentés és pénzeső is célja a tárgyalásoknak
 

Navracsics Brüsszelben: arcmentés és pénzeső is célja a tárgyalásoknak

Az e heti brüsszeli miniszteri látogatásokkal semmi sem dől el végérvényesen, de ha a tárgyalások eredményesek, akkor az egyetemek uniós finanszírozása új lendületet kaphat – állították az EUrologus által megkérdezett források. Mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak van mozgástere, ha akarják, tudják is használni. Ehhez azonban kölcsönös kompromisszumokra van szükség.



Kétszázhúsz oldalt kapott Magyarország a jogellenes kitoloncolásokról készült fekete könyvben
 

Kétszázhúsz oldalt kapott Magyarország a jogellenes kitoloncolásokról készült fekete könyvben

„Merkel mamához mész? Sajnálom, de nem ma." A jéghegy csúcsának tartják annak a 25 ezer embernek az esetét, akiket valamelyik európai határon toloncoltak vissza jogellenesen a hatóságok. Ezek az emberek a legkülönbözőbb bántalmazásoknak voltak kitéve. A 25 ezer személyes elbeszélés alapján készült gigantikus kiadvány tanúsága szerint a magyar hatóságoknak is sok van a rovásán.



Finn tudósok kiszámolták: 2050 helyett akár 2035-re is klímasemleges lehet az Európai Unió
 

Finn tudósok kiszámolták: 2050 helyett akár 2035-re is klímasemleges lehet az Európai Unió

Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.


 

"Senkinek lövése sincs", mi lesz így az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.




Volt vétó, vagy nem volt vétó: mi baja az Orbán-kormánynak az Ukrajnának szánt uniós hitellel?
 

Volt vétó, vagy nem volt vétó: mi baja az Orbán-kormánynak az Ukrajnának szánt uniós hitellel?

Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.


EU-s segítség a magyar-szerb határon
 

EU-s segítség a magyar-szerb határon

Ötpontos cselekvési tervet készített az Európai Bizottság a nyugat-balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet kezelésére. Ennek része, hogy a magyar-szerb határon az Europol is besegít majd az embercsempészek elleni küzdelem hatékonyabbá tételébe.